Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
z áthelyezés és az újjáépítés, sajnos, bizonyos fokig megváltoztatta a kápolna szerkezetét és jellegét. Éppen ezért döntően fontos az eredeti állapot rekonstruálása. Ehhez kitűnő alapot nyújt egyfelől két rajzsorozat (37—45, 47—62. kép), az egyik Isidore Canevalétól (1761), a másik Packh Jánostól (1823), mindkettő még a szétbontás előtti időből, másfelől néhány írott forrás: Széless Györgynek, a kápolna papjának, 1759-ből való részletes leírása, a kupola restaurálására vonatkozó névtelen „Informatio” (c. 1687), továbbá Mathes János prímási építési megbízottnak (ad aedilem directionem actualis commissarius), a bontási munkálatok felügyelőjének a feljegyzései. Ezeket az elsődleges forrásokat azután kiegészíthetjük még Ursinus Yelius (1527), Oláh Miklós (1536), Stephan Gerlach (1573), Salomon Schweigger (1577), Bél Mátyás (1730 körül) és Katona István (1786) adataival. A kápolna az esztergomi várhegyen a régi középkori épületek hatalmas tömegei közé épült (vö. Hoefnagel 1595-ös metszetét — 8. kép), közvetlenül a régi Szent Adalbert székes- egyház déli hajója mellé (20. kép). Ez a helyzet sok nehézséget rejtett magában, mégis a kápolna különleges szerkezetével, művészi kiválóságával meg tudta őrizni jelentőségét és önállóságát a nagy épülettömegekkel meg a fényes székesegyházzal szemben, sőt vetekedett is velők, mint a leírások bizonyítják. Hogyan és miképpen helyezkedtek el a középkori épületek, különösképpen a székesegyház, és ezzel együtt a Bakócz kápolna a várhegy területén, arról Anton Hartmann-nak, Barkóczy hercegprímás főpallérának (magister murariorum) helyszínrajza (25. kép) nyújt felvilágosítást. Látható ebből, hogy mind a székesegyház, mind a Bakócz kápolna keletelve volt, azaz kelet-nyugat irányban épültek fel. Széless György 1759- iki vázlatából (19. kép) és a Mathesben közölt alaprajzból 32 (20. kép) pedig egyaránt kitűnik, hogy a Bakócz kápolna tömegével elvált a székesegyháztól, oldalfalai, az ablaknyílásokkal együtt, kifelé is hangsúlyozták különállóságát. A régi székesegyház lebontása után éppen ezért, mint önálló épület egymagában is megállhatott, mint erről az új helyzetéről a vár XVIII. századi alaprajzai (1749, 1754, 1756 — 15. kép), Krey vázlata, (1756 — 16. kép), és a Schmid- féle kőrajz (XIX. század eleje, 1814 előtt — 17. kép) tájékoztat. Ez a régi topográfiai helyzet — mint már a kápolna történetével kapcsolatban fentebb említettük ■— az új építkezésekkel gyökeresen megváltozott. Az új székesegyházat tervező építésze, Paul Kühnel homlokzatával nyugat felé fordította (31. kép), ezzel a régi keletelés megszűnt. Az új orientáció kihatott a Bakócz kápolna helyzetére is, amennyiben az új székesegyház déli oldalára került ugyan, de fordított, azaz nyugat-keleti irányban. Ilymódon 180°-kal változtatták meg eredeti helyzetét. Sokkal súlyosabb ennél, hogy nem az új székesegyház mellé helyezték, hanem beléje, teljesen beleillesztve annak alaprajzába. Ezzel teljesen elvesztette önálló épület jellegét, a klasszicista székesegyház egyik mellékkápolnája lett, ami belső szerkezetére nézve is komoly következményekkel járt. A kápolna eredeti helyén, a Szent Adalbert székesegyház déli oldalán — Mathes (p. 41.) tanúsága szerint — régebbi épület maradványainak a felhasználásával épült. A kápolna szétbontása alkalmával ugyanis kiderült, hogy a boltozatot tartó pillérekbe régebbi márvány- faragványok voltak befalazva (plura marmorea ornamenta, ex antiquiori aedificio proma- nantia pilis supramemoratis inserta reperta sint). Ugyancsak Mathes (p. 41.) figyelmeztet arra, hogy a négy tartópillér falazása mind anyagában, mind technikájában elüt a külső falaktól (pilas angulares, quibus fornix innitebatur, tarn in materialibus, quam et norma laboris a muro in Ichnographia lit. Z notato discrepare, separatumque corpus efficere. . . — V.ö. a 20. képen közölt alaprajzon a Z betűvel jelzett falszakaszt) és ebből meglehetős túlzással arra következtet, hogy Bakócz csupán egy régebbi kápolnát restauráltatott és belül márvánnyal boríttatott. Feltevésének azonban ellene mond a kápolna tiszta renaissance alaprajza. Ilyen épület Magyarországon korábban nem volt. A falazási különbségek nyilván onnan származ'■'X * 21 v <^ \ V H V; ■« N>>. '
