Az esztergomi államilag engedélyezett és városilag segélyezett zeneiskola évkönyve az 1937-38. tanévről, I. évfolyam (1938)

6 tiszteletet azonban úgy kell lelkűkbe sugározni, mint a virágok szinpompáját a napfény. Szeretnünk és becsülnünk kell a lelket, kit művészettel beoltani, elváltoztatni akarunk. A tehetségtelen gyermek zenei neveléséhez például a lélek­nek nagy szeretete kell. És nagy lelkesedés, önzetlenség, önfeláldozás, hogy úgy tudjuk vezetni őket a zenének isteni birodalmába, hogy oda legalább részben — saját adottságaik szerint eljuthassanak. Liszt Ferenc a zenét rendületlenül az emberiség neve­lőjének vallotta. Állítása szerint a művészetnek kell az em­beriség emlékezetébe hozni a nemes odaadás, hősies elhatá­rozás, az erő és emberszeretet példáit. Meggyőződése szerint az igazi művészet az emberszeretet iskolája, az a szimpatétikus hatalom, mely az embereket egyesíti és egymással össze­fűzi. „A művészet a lélek kifejlesztésének eszköze magunk­ban és másokban. Kötelességünk a közvéleményt vezetni a fennkölt élet példájával és felgyújtani és táplálni a lelkek­ben a Szép iránti lelkesedést, mely rokona a Jó iránti fel­buzdulásnak. A zene ne keresse a közönség Ízlését, ne hízelegjen a tömegnek, hanem vezesse, nemesítse, vigasztalja az emberiséget és zengje Isten dicsőségét. E célból új zenét kívánt Liszt Ferenc, a musique humanitaire-t, mely egye­sítse a templomot a színházzal. Az így értett zenének két forrása legyen: a nép, vagyis a népdal és Isten, vagyis a vallás.“ (Liszt—Pauler.J íme, Liszt Ferenc gondolatában, adva van a korszerű zenetanításnak is az iránya. A zeneművészet csak akkor teljesítheti misszióját, ha az emberek megértik a zene nyelvét. A zene igénye minden embernek és vágyódása ez után kielégítésre vár. Kedvezőtlen körülmények elfojthatják ennek a vágyódásnak kitörését, elmellőzhetik gyakorlati megvalósulását, de létezését és lét- jogosultságát el nem vitathatják. Fpen ezért kellene min­denkit megtanítani a zene nyelvére, mint ahogyan minden­kit megtanítanak írni és olvasni. Ezért kellene a zenetanítást kötelezővé tenni és az írni-olvasni tanulással egyidejűleg tanítani. Az általános zenetanítás szorítkozzék kezdetben kizárólag csak a zenei hallásfejlesztésre, a taktus és ritmusérzék erősítésére, illető­leg fejlesztésére és az éneklésre. Azt mondhatná valaki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom