Klinda Irma: Az édes anyához. Gyermekei neveléséről. (1906)
16 sultságtól és közönytől, a lelki betegségek e rossz kútfejeitől. S mi ez a talizmán? A lélek s a szív igazi műveltsége, az a megnyugvás, mely szelíd, meleg és vidám fényével megvilágít körültünk mindent s öntudatosságot és erőt kölcsönöz gondolkozásunknak, hogy még a vérmérséklet lázadozásain is tudjunk uralkodni. Korán kell szoktatni bennünket ahhoz, hogy az élet nem az élvezetek tárháza, hanem a kötelességek teljesítésének küzd- tere s hogy a bajok nem elcsüggesztésünkre, hanem lelkünk edzésére szolgálnak. „Idő, megpróbáltatások, jól és nagy szelídséggel viselt fájdalmak adják meg a szívnek kellemét, a léleknek emelkedettségét, erkölcsi szépségét.“ De mi az, mi a fájdalmat is meg bírja szentelni. A hit, a vallás. A sokat szenvedő s örülni tudó édes anyának nagy szüksége van az égi malasztra, hogy gyermekét megtaníthassa arra, hol keresse majdan fájdalmai közepeit a vigaszt. Nem kell várni, míg a kisded megérthetné az Isten fogalmát! Tanítani kell korán, hogy tudjon remélni, hinni és szeretni. Növekedve hamar megérti ő, hogy a csillagos égboltozat, a
