Kubovich Ignác: Adatok Esztergom szanálásához - Kapcsolatban a helyi gazdasági viszonyokkal (1931)

— 82 — mederben se tálviz idején, se nyá­ron elfolyni nem képes, minek foly­tán felduzzad és Esztergom határá­ban 1000— 2000 holdnyi területet eláraszt, amely növénytenyészet idején mint zöld árviz, nagy káro­kat okoz. Néha egy évben 3 árviz is van, amelyből kettő zöld árviz, ami kétszer teszi tönkre a vetemé- nyeket, tehát kétszeri vetőmag és kétszeri munka megy egy évben veszendőbe. Amint az elmondottak­ból kitűnik, Esztergom mai árvizes helyzetét egyedül a felső Duna- medence, Esztergom és Pozsony között levő vizeinek, a helytelen szabályozása idézte elő. Helytelen ez a vizszabályozás azért, mivel csak Esztergom város belső terüle­tét látta el körtöltéssel, a város, és Tát közötti árteret pedig, védtöltés nélkül hagyta. Az én véleményem szerint a vá­rosi vízvezeték védtöltésétől egészen Tátig, az Állam feladata az árvé­delmi töltés építése, annál is inkább, mivel az említett 7 társulat műkö­dése folytán háromnegyed millió

Next

/
Oldalképek
Tartalom