Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 5 Ha az ősember vadószcsapésaitól kezdve a mai modem mü- utig figyelemmel kisérjük az utépités történetét, azt látjuk, hogy az első müutak megépítéséhez harcászati elgondolások adták meg az impulzust* Csak jóval később, az állandó települések és bizonyos államrend kialakulása után vezették kereskedelmi, gazdasági okok az utépitőket. A kulturális célok közrejátszása már csak a modern korban bukkant fel.

+

A világ első müutait a rómaiak kezdték épiteni. Ezek az utak szinte kizárólag katonai célokat szolgáltak, "viae militares"-nek is nevezték. A fontosabbakat kikövezték, a kevéssé fontosakat csak kavicsolták. Sokszor az ut két oldalán különválasztott gyalogjárót is képeztek ki. Gyakori eset volt, hogy a lóra felülni szándékozók lóraszál- lásának megkönnyitése céljából az ut szélén kőzsámolyokat helyeztek el. /I./- A rómaiak előtt a Duna bal partján a kvédok tanyáztak /2./ és ők épitették azt a védővonalat, mely a Dianától és az Ipoly torkolatától a folyó jobb partján a Szitnyáig húzódott. Ennek a védővonalnak mentén természetesen ut is épült, hogy a keletről jövő jazig támadások esetén a hadakat a veszélyeztetett helyre juttassák. /3./ Szob mellett kelta leleteket találtak /4*/. A kelták és az ipoly-völgyi kvádok ellen a rómaiak több hadjáratot viseltek, igy pl. 358-ban Constantinus császár is, aki Aquincumnál hidat veretett a Dunán, melyen átkelve megverte a kvádokat és az Ipolyt és a Garamot érintve Brigetióba vonult. /5./

Minden jel arra mutat, hogy Brigetióban akkor már több ut találkozott. /6./