Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 6 Észak-Dunántul hajdani utjaina vonatkozóan a legrégibb adatokat a IV. századból való Pentinger-féle táblák szolgáltatják. Ezeknek 4. és 5. szelvénye tünteti fel Pannóniát•

Mellette alapvető forrásnak számit Antonius "Itinerarium"- a és Ptolemaeus "Geographia"-ja, mely az egyes helyeknek fekvését már a szélességi és hosszúsági fokoknak megjelölésével állapította meg. Ptolemaeus felmérései több mint ezer esztendő múlva, Hunyadi Mátyás király idejében nagy mértékben segítségére voltak a renaissance korában hazánkban uj életre ébresztett kartographiának. /7./

Ptolemaeus, "a nagy egyiptomi”, már a Pentinger-féle tábláknál pontosabb adatokat közölt. Salamon Ferenc méltán nevezte az ő könyvét ”rajz nélküli kész térképednek. Mellette Mátyás földrajztudósai szorgalmasan tanulmányozták Polybius, Strabo és C.Rufus müveit.

Jó forrás még Agrippa Itineráriumát és Isidorust követően az EBERSDORFI világtérkép is, melynek X. és XI. táblája sok értékes tájékoztatást nyújt a korabeli észak- dunántuli utakról. /8./

Nagyon alapos munka Alföldi Andrásnak 1926-ban megjelent "Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonien” cimü két kötetes munkája.

A rómaikori utakkal kapcsolatban sok értékes adatot szolgáltat közvetlen és közvetve Finály Gábor "Magyarország a rómaiak alatt” cimü 1912-ben kiadott tanulmánya is. Általában a római utak megállapitásához Pannóniára nézve az irodalom több történeti adatot nyújt, mint Dáciára. A megtalált útrészek azonban csak a Duna mentén húzódott utakkal kapcsolatban adnak tájékoztatást. A provincia belsejében haladt utakról, melyeket a fennmaradt irodalomból ismerünk valamennyire, még a Corpus III. kötetének uj térképe is csak úgy emlékezik meg, mint "via in- certae”-ről. /9./