Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)
- 35 Müller térképeit nagy többségükben saját felmérései alapján, háromszögelési felméréseket végezve készítette. A távolságokat a kocsijához erősített kerék forgatása által számolta. E.Nischer szerint /12./ az akkor még nem általánosan használt, nagyon modernnek számitó mérőeszközöket használta : Mastah, Messchnur, Messkette, Kreuzmass, Quadrant, Halbzirkel, stb... Fokbeosztása meglepően pontos, sajnos mig a Dunát teljesen a való helyzetnek megfelelően rajzolta meg, az úthálózat megrajzolásában nem volt eléggé pontos, sok olyan utat kihagyott, melyek nem voltak jelentéktelenek. A Csallóköz ill. Komárom megyei rajzait az utolsó nemesi felkelés, az 1809-i hadjárat is felhasználta. J.M. Kerabinsky az 1786-ban Pozsonyban megjelent "Geographisch-Historisches und Producten Lexikon von Ungarn." cimü munkájában azt irta Müller térképeiről, hogy "csak kiváltságos személyek jutnak hozzájuk." A Rákóczi felkelés idejéből több térkép maradt meg Pozsony, Komárom, Esztergom környékéről, s ezek is jó forrásai az uttörténetnek. A Rákóczi szabadságharc idején megyénk területének nagy jelentősége volt harcászati szempontból is /13./ több francia mérnök, igy elsősorban Riviére készitett e vidékről harcászati térképet, súlyt fektetve az utak berajzoláséra. Ezek munkáit 1735-ben Mikovinyi Sámuel is megemlitette : "Az ösmeretes földrajzi térképek ügyetlen és tudatlan szerzői ilyes munkára inkább nyerestégből, mint lelkesedésből vállalkoznak s geographusoknak akarják magukat neveztetni, annyira, hogy amit önerejükből el nem érhetnek, azt a köztekintély fölhasználásával a- karjék megszerezni. Ez meg is történik nem ritkán, mégpedig a köznépnek oly tetszését aratva, hogy a mathematikusok - a geógraphiai munkák láttára - undorral telnek el, ha eszükbe jut, hogy a szakértők összekavarjók velők s ezen egy lisztből gyurottaknak tartják őket." /14./
