Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)
- 36 Ez az elmarasztaló Ítélet semmiképen sem vonatkozatott Marsigli grófra, aki a Dunáról irt hat kötetes munkáját komoly méréseken alapuló térképekkel látta el /1720/. Mikovinyi térképei Bél Mátyás "Notitia Hungáriáé"-já- nak mellékletei gyanánt /1755-1742/ jelentek meg, s megyénk úthálózatával kapcsolatban is értékes források. Hazánkfiai közül ő talán az első, aki nem csak a geometriai méreteket, hanem a csillagászati megfigyeléseket is tekintetbe véve dolgozott térképei elkészítésén. /15./ Komárom megye feltérképezésére és igy akkori útviszonyainak rögzítésére közvetett hatással volt a Savoyai Jenő által 1717-ben alapított bécsi és brüsszeli mérnökkari akadémia, ahol a legkiválóbb szakaemberek keze állói kiváló térképészek kerültek ki, akiknek munkái a mai kutatói számára is felbecsülhetetlen értékű adatokat tar* talmaznak. Mária Terézia idejéből a Kaprinay-féle kéziratok között találunk megyei térképeket, köztük Komárom megyéét is. Ezek pontossága is csak hozzávetőleges, mert mint Márki írja : "A XVIII. századbeli elavult lapok kiczifrézésá- val érik be." /16./ Mária Terézia korának nagy magyar kartographusai, igy Tóth András /+1756/ a francia, majd török szolgálatban állt tábornok, aki a Boszporusz és a Dardanellák uj erődítési rendszerét és a Szuezi csatornát tervezte; valamint Éder Ferenc, aki elsőnek készítette el Mexikó térképét, Komárom megyére vonatkoztatva nem hagytak hátra úthálózatunk történetével kapcsolatba hozható munkát. Útviszonyainknak Mária Terézia uralkodása alatti helyzetének rögzítése elsősorban az 1757-ben felállított Generalquartiermeisterstab működésének köszönhető. Az ide beosztott hadmérnökök, utász és hidász tisztek fő feladata volt az ország egész területén a folyóknak és menetelésre alkalmas utaknak felmérése, kijelölése.
