Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)
34 gositást adó nem csak legértékesebb, de számszerüség szempontjából is legtöbb térképünk a bécsi levéltárakban, elsősorban a Kriegsarchivban vannak. Ennek az akkori politikai helyzet a fő oka : nálunk még török megszállás volt, s ha a császári mérnökök a Dunántúl északi részein végeztek is felméréseket, ezek és a felszabadulás utón végzettek is a nyilvánosság kizárásával történtek és a XX. századig nem kerülhettek polgári hatóság kezére. Egy részüknek publikálására csak századunk első negyedében kerülhetett sor, elsősorban a bécsi Collegium Hungaricum néhány lelkes munkatársa révén. A török hódoltság alóli felszabadulás után osztrák katonai hadmérnökök lepték el hazánkat és elsősorban harcászati szempontból mérték fel az országot. Ezek a felmérések - jellegüknél fogva - sokat mondanak az akkori útviszonyokról. A XVIII. századtól kezdve a katonai szempontok mellett előtérbe kerültek az államÖ áiÍ!S£8lsal kapcsolatos, adózási, kereskedelmi, telepitési szempontok is. Az ebben a korban készitett térképekkel kapcsolatban Eperjesy Kálmán megjegyzi, hogy számos ilyen térképet őriz a Hofbibliothek térképgyüjteménye, s ezek között főle^az ausztriai és a dunántúli részek igen pontosak, "a többi fokozatosan elhanyagolt." /10./ A karlócai béke idején Johann Christoph Müller obristwacht- meister kapott megbizást a Magyarországra vonatkozó anyag összegyűjtésére. 1709-ben adta ki a reánk nézve legértékesebb munkáját, az egész Magyarország térképét, ezzel a cim- mel : "Augustissime Romanor. Imperatori Josepho I. Hungáriáé Regi invictissimo mappam hanc Regni Hungáriáé propi- tiis elementis fertilissimi cum adjacentibus regnis et pro- vinciis nova et accuratiori forma ex optimis schedis col- lectam." Méretezése : 1:550,000. A nagy tekintélyű német geographus, Max Eckert véleménye szerint hazánknak ez az első modern és igazán jól felhasználható térképe. /II./
