Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)
- 33 Lázár deáknak a magyar térképírásra gyakorolt jelentős hatását semmi sem igazolhatja jobban, mint hogy Marcel de Serres, jeles francia földleiró még 1814- ben is a legjelentősebbek közé számította. Honter /Honterus/ János, Lasius Farkas, Ortelius, Or- telius, Zsémboky /Sambucus/ János, Pomarius Keresztély^. térképrajzoló munkássága Komárom megye útvonalaira vonatkozóan csökkent értékű. Munkájuk jelentősége első sorban a magyar térképszerkesztés és Erdély történetével kapcsolatos. A törökök elleni dunántúli hadműveleteket nagy figyelemmel kisérő német térképészek munkái is jó forrósai a XVII. századi Komárom megye területén használt utakat tanulmányozóknak. A névtelenek hosszú során kívül Ortelius /1603/, Gothard /1607/, Cluverius /160O/, Vischer /1660/, Stier /1664/, Mayer /1665/, Han /1687/ és Valvaser /1689/ térképei érdemelnek első sorban említést . A kimondottan Tatatóvérosra vonatkozó térképek megismeréséhez segédkezet nyújt Faller Jenő "A bécsi hadi- levéltár tatatóvárosi vonatkozású rajzai és térképei" cimü, 1938-ban Tatán megjelent kis munkája. A XVII. században a magyar térképszerkesztés egyik nagymestere volt Hevenessy Gábor jezsuita, akinek I.József számára készített, 1668-ban kiadott 40 táblából álló térképe hűen ábrázolja a megyénk területén áthaladó utakat. A XVII. század térképei közül uttörténeti szempontból nagy értékűek az u.n. "Marsch und Dislocations=Karten- ek, melyek a csapattestek elhelyezésén kívül a menetelés irányát is feltüntették. /9./ A török megszállást megszüntető hadjárat előtti évekből való /1661-ből/ a komáromi tábor pontos rajza, mely az odavezető útvonalakról is pontos felvilágosítást ad, valamint a Vág vonulatának térképe. /1663/ Sajnos a XVI. és XVII. századi úthálózatunkra felvilá-