Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

32 melyek megközelítő pontossággal nyújtanak tájékoztatást megyénk akkori útvonalairól. /A*/

íra Mauro, de főleg a firenzei Berlinghieri térképei nagyon használhatóik e szempontból. Berlinghierinek 1478- ban kiadott 31 térképet tartalmazó müve egyébként a legrégibb nyomtatott földrajzi munka, mely hazánkra vonatkozik. /5./

Mátyásnak 1464-ben elhunyt kortársa, Cusa Miklós b&boros, már a Magyarországról készített térképét fokhálózattal is ellátta, s az ő munkája mondható hazánk legrégibb rendszeres ábrázolásának, bár pont a mai Komárom megyét ábrázoló része nem tekinthető abszolút biztos forrásnak, mivel a Dunát túlságosan elrajzolta. /6./

Jó tájékoztatót ad a megye területén használatban volt utakról Schnitzler János 1482-ben megjelent fába metszett térképe, mely Ptolemaeus ulmi kiadása számára készült.

Márki Sándor szerint Mátyás korából öt jelentékeny felvétel maradt reánk /7./ és két Ptolemaeus kézirat : Angelus latin fordítása, valamint ennek Donis által javított másolata. Ezekhez is nagy gonddal festett térképek tartoznak. /8./

Hazájuk térképének elkészítésében csak a XVI. században vették át a vezetést a magyar kartographusok, akik vezető szerepüket megtartották a XVII. században is. hakócz Tamás esztergomi hercegprímás titkára, LézáaTdeák, nyitotta meg a kiváló mesterek sorát. Az ő térképe már az elődei munkáinál tökéletesebb fokhálózattal volt ellátva.

A négy szélességi fokra terjedő térképét először Cuspinia- nus, a bécsi egyetem geographiai tanóra adta ki, majd Collimilius Tanstetter György átdolgozásában rövid latin és német nyelvű magyarázatokkal 1528-ban jelent meg. További kiadói : Apianus Péter ingolstadti matematikus /1541/ és Valyasorius Antal /1553/.