Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)
21 A "Mészáros ut" több mint 40 kilóméteres hosszban szelte a megye területét. Erről az útról és Komárom révéről megemlékezik 1291-ben Fennena királyné két oklevele is. /51./ Fnnek az útnak csallóközi része nagyon ágas-bogas volt a már emlitett "via falsa"-k miatt. A főút azonban kétségtelenül az volt, mely Lögör, Tany és Bogya vámján /52./ , valamint Megyer városán át haladt Szerdahely - Lég irányában Csütörtök városán /53./ és a csallói réven át Pozsony városába. /54 ./ A csallói révhez vezetett az ettől az úttól Megyéméi elvált és Szent-Márián át /Somorján/ húzódott ut,melyet Borcsiczky Csallóköz főútvonalának tartott. /55./ Erről az útról, illetve egyes szakaszairól számos oklevél emlékünk maradt fenn. /56./ Megyértől, Komáromot elkerülve a vasi Dunaérhez és innen Bábolnára vitt egy ut, mely a "Mészárosok útjába" torkolt. /57./ A győri káptalan 1436-ban kelt oklevele igy emli- ti ezt az utat : "magnam viam ducentem in Babuna." /58./ Ugyancsak Komárom elkerülését szolgálta a Légtől Bősön, Szápon és Csicsón átvezető vasi ut. Emliti a pozsonyi káptalan 1325.-évi, a győri káptalan 1436. évi, Nagy Lajos 1380. évi és a pannonhalmi apátság 1418.évi oklevele. /59./ A csallóközi úthálózatba Rajka, Győr és Óvár is becsatlakozott egy-egy úttal. Rajkáról a somorjai réven át Csiliztőn, Bácsién, Szerdahelyen keresztül Kürthre lehetett eljutni. A pozsonyi káptalan Doborgáz határairól szóló limes-levele igy emliti : "magnam viam que ducit in Chyliztu et dicitur via publica." /60./ Dénes nádor egy oklevelében, mely karosával kapcsolatos, ezt olvassuk ez úttal kapcsolatban : "magnam viam que ducit Ecele- siam Barthalomei apostoli." /6l./ Ezt az utat emlitik még Róland nádor /1253/, a pozsonyi káptalan /1341. és 1358./, Gara Miklós /1377./, a győri káptalan /1391./ és Róbert Károly /1340./ oklevelei. /62./
