Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 18

körülménynek köszönhette létrejöttét a rómaiak által létesített Brigetio, a mai Szőny is. /58./

Komáromtól keletre, Esztergomnál kínálkozott a következő előnyös átkelőhely, mert ide nyílt a Garam völgye északról és a Vörösvári völgy délről. Nem véletlen, hogy ennek az árterületnek e három pontján, Pozsonynál, Komáromnál és Esztergomnál épültek meg idővel az első modern dunai közúti hidak.

o

A középkorban kapott nagyobb lendületet az útépítés, mely különösen a vizenyős területeken volt problematikusabb, költségesebb, mivel a feltöltések nagy meny- nyiségü kőnek, földnek megmozgatásával, átszállításával jártak. Az ezeken a területeken lévő, illetve az ezeken a területeken való áthaladásban elsősorban érdekelt helységek - az általuk befektetett munka költségeinek fedezése céljából - természetesen joggal kérték és meg is kapták a vámszedés jogát. Száraz időszakokban, igy nyáron és a téli fagyok idején, midőn a vizenyős helyek egy része kiszáradt illetve keményre fagyott, az utasok már csak időmegtakarítás miatt is szívesen elkerülték a vámokat és réveket, számos "via falsa"-t taposva ki. Persze ez az anyagi vesztesség miatt sok bosszúságot okozott a vámtulajdonosoknak, akik számtalan esetben fordultak a királyokhoz jogorvoslatért. Esztergommal kapcsolatban is említ egy ilyen esetet/ Fejér V. kötetében /3. 415-415./ egy oklevél. Minden esetre számos törvény és rendelet keletkezett, melyek a "via falsa"-k használatát tiltották. /59./