Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 19 Ezeknek azonban nem sok foganatjuk volt, éppen úgy, mint annak sem, hogy sok esetben eme álutakon is vámhelyeket állitottak fel#

Az álutak elszaporodása bonyolulttá tette úthálózatunkat, s megnehezíti a hajdani útvonalaknak utólagosan történő biztos megállapitását• Sok ilyen utváltozás történt a Komárom - Esztergom - Tata háromszögben,melynek nagy és változó méretű területe volt lápos, mocsaras. E terület járhatóvá tétele, termővé alakítása érdekében a rómaiak korától kezdve sok intézkedés, részmegoldásokat hozó próbálkozás történet. E kísérletezések közül az első igazán komolynak, hatásosnak mondható terv Mikovinyié volt, melyet a terület szempontjából anyagilag is elsősorban érdekelt Esterházyak megbízásából készített 1747-ben, Tata - Füzitő között nagy területet téve termővé és biztonságosan járhatóvá.- o A középkor utolsó két századából négy olyan főutat ismerünk, melyek Esztergomot és Budát összekötötték :

1. / A Piliscsabát érintő buda - brünni ut.

2. / Solymár előtt ágazott el a Piliscsaba felé vivő útszakasztól és Szántón /Pilisszántón/, Cséven, Kesz- tölcön át haladt a dörög - esztergomi útig. Erről Írja Károly Róbert 1326. évi oklevele : "via magna que venit de ecclesia sancta Margaretha versus civi- tatem Strigoniensem." /40./ Egy további helyen ugyan ez az oklevél : "... in medio magne vie per quam itur versus Budám." /41./ Ez az ut szerepel az összes számottevő térképeken, igy Lipszky, Müller, Fried, Görög és Kerekes müvein is. /42./