Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 17 át kellett a tengerhez jófcniok." /30./

A Győr - Buda közötti ut forgalmának idővel bekövetkezett túlterheltsége miatt engedte meg 1372-ben Nagy Lajos a szebenieknék, hogy az erdélyi és a moldvai marhákat Buda elkerülésével hajitsák fel Bécsbe. /31«/

Ebben az időben a főútvonalak sok változáson mentek át, több helyen irányt változtattak, s mentesítésükre uj utak létesültek.

A régi baranyai ut ercsi - esztergomi szakaszáról elterelődött a forgalom Ercsi - Tétény - Buda irányába. /32./

ügyancsak ebben az időben emelkedett Komárom vármegye útjainak jelentősége is. Megváltozott a buda - bécsi ut győr - budai szakasza és Esztergom helyett Bánhida. Kocs, Bana, Bőny vámjain haladt át./33./

Az Igmánd és Csanak-puszta határát érintő útszakasz is nagyobb forgalmúvá, jelentősebbé vált. Ezekről már II.Endre 1235. évi oklevele /34./ és IV.Béla 1257»évi oklevele is megemlékezik. /35./- o Az árterületek nagy akadályai voltak a közlekedésnek. /36./ A Duna nagy árterülete Pozsony alatt kezdődött, a Vág árterével, Csallóközön, Szigetközön és a Hanságon át húzódott Komárom felé. /37./ Ennek az óriási ártérnek keleti végénél, ahol az átkelés még az árvíz idején is viszonylag könnyű volt, létesült Komárom. A Felvidékről itt vezetett át a legrövidebb ut a Dunántúlra, s ennek az útnak a biztosítását szolgál" háttá a már régi idők óta álló komáromi vár. Ennek a