Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)

- 14 jenek be- illetve elsősorban kiviteli engedélyt. így azután "minden külföldi kereskedő kénytelen volt Esztergomba, a királyi székhelyre menni és ott addig várakozni, mig az engedélyt megkapta." /II./ így vált az első századokban Esztergom az ország főpiacává, az országba jövő kereskedők itt rakták ki áruikat inóg akkor is, mikor már a kiviteli engedélyek szükségessége nem volt előirásos. Innen mentek azután tovább Győr, Fehérvár vagy Pest felé. Egy időben Esztergom városa és a káptalan között elkeseredett vita folyt a vám joga miatt. /12./

Mikor Buda lett az ország fővárosa, vele szemben is harcrakelt az esztergomi székeskáptalan a vám jogáért.

Már mindezekből is látható, hogy Esztergomot nem ötletszerűen választotta fővárossá a kor követelményeit meglepő éleslátással felismerő és országunkat mély bölcsességgel megalapozó jE. István királyunk. Esztergomot maga a fekvése is szinte predesztinálta arra, hogy antropo- geographiai központtá váljon. /15./ A Duna, mint vizi ut, a tőle északra és délre nyiló völgyek, a Dunán kínálkozó jó átkelési lehetőség, mind mind elősegitői voltak a hozzá illetve rajta keresztülvezető utak kialakulásának. A városaink kialakulásét tanulmányozó Hanusz János egy érdekes megállapitást tett Esztergom fekvését vizsgálva :

"A folyókat megfelelő átkelőhelyek mentén metszik az útvonalak és itt rendszerint városok, méghozzá ikervárosok keletkeznek : Esztergommal szemben Párkány /Stu- rovo/, Komárommal /Komárno/ szemben Szöny, Budával szemben Pest." /14./

Esztergom virágkorában hozzá vezettek a bécsi, brüni, olaszországi, dalmáciai, szerémségi és a felvidéki bányavárosokból jövő utak is. /15./ Ezek közvetlenül, az erdélyiek viszont Budán át. /16./ A szerémségi útról fennmaradt ismereteink is e mellett szólnak. Ez az ut,