Lánczos Zoltán: Adalékok Komárom vármegye útjainak történetéhez. Kézirat (1975)
- 13 dasógi, kereskedelmi és kulturcentrum, jelentőség szempontjából maga mögé utasított. Prinz Gyula "Budapest földrajza" cirnü, 1915-ben megjelent tanulmányában azt állítja, hogy a Duna bal partján "régi térképeink sohasem mutatnak utat." Ezzel szemben Bátky Zsigmond ezt írja : "Ut volt itt már Krisztus születése előtt, akár a rómaiak csinálták, akár a természet. Ez az ut azután később is megmaradt s a magyar történelemben is szerepelt, íme : A németek császára, IV.Henrik betört az országba s Nyitrán, Zsitván, Garamon, Ipolyon át Vácig nyomult. A keresztes hadak is többször használták ezt az utat... Hogy pedig nem csak hadseregek jártak ezen az utón, hanem békés kereskedők is, arra is találtam adatot. Nevezetesen : 15u2-ben boroszlói kereskedők Esztergomnál a Duna bal partjára átkelvén, Pestre jöttek, /5./ ebből viszály támadt a pestiek és a budaiak között, mert régi oklevelekre hivatkozva az előbbiek azt vitatták,hogy nekik is van árumegállitási joguk." /6./ A honfoglalást követő első századokban Esztergom volt az utak végcélja /7*/, Buda csak később vált azzá. /8./ Esztergomnak ez a kivételezett helyzete már a XIX. szá-r zad történetitől körében is heves, hosszantartó vitákra adott okot, s e viták középpontjában az a kérdés állt • minek köszönhette Esztergom ezt a sok szempontból előnyösnek mondható helyzetét ? Árumegállitási jogról itt nem lehetett szó, mert ebben az időben ilyen privilégiumokat városoknak nem volt szokás adni. Buda fővárosi rangra emelése utón találkozunk csak ilyen adományozásokkal. Domanovszky Sándor szerint a később szokásjogon alapuló esztergomi árumegállitási jog egy határzárt elrendelő intézkedés eredménye lehetett. /9./ Szent László II. dekrétumának 18. fejezetének alapján /10./ viszont a kereskedőkre vonatkozó utkényszernek köszönhette Esztergom ezt az előnyös helyzetét. Ez a rendelet ugyanis a határra érkező idegen kereskedőket arra kötelezte, hogy a királyhoz menjenek és tőle kér
