Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

s az általa vezetett kórus tagjai jól énekelnek-e. Az énekes diákokat - mint fegyelmi hatóság — az éneklőkanonok büntette, jutalmazta. Az éneklőkanonok nemcsak beiktatta az új kanonokokat, de az is megesett, hogy a kanonoktársai ellen hozott határozatokat ő hajtotta végre. (így i 387-ben IX. Bonifác pápa javadalomvesztésre ítéli Tonch András esztergomi kanonokot. Tonch ugyanis a nápolyi Kis Károly pártjához még akkor is ragaszkodott, amikor Károlyt a pápa már egyházi átokkal sújtotta. Tonch kanonok esztergomi javadalomfosztását az akkori éneklőkanonok hajtotta végre.)*4 Mindennél lényegesebb volt azonban az, hogy az énekes diákok, a kispapok előtte vizsgáztak muzsikából, énekből.

Az énekkar vezetésében a kántorkanonok szerepe már csak formális volt. Szukcentora helyettesítette. A szukcentort ugyanúgy a kántor fizette, mint ahogyan a szublektor is a lektorkanonoktól kapta fizetését. (Láttuk: 1390-1410 körül az esztergomi kántorkanonok jövedelme a szukcentorénak kétszerese volt.) Az ő alkalmazásához is az érsek s a káptalan hozzájárulása kellett.

A szukcentor feladatköréhez sok minden tartozott. így szombatonként ő írta ki a sekrestye táblájára azok nevét, akik az egyes szertartásokat elvégezni kötelesek. A mulasztókra ő rótt bírságot. Legfontosabb feladata azonban az volt, hogy ő tanította a£ iskolában a %enét, a% éneket. Az esztergomi káptalan iskolájában az éneket minden pénteken, szombaton s a nagyobb ünnepek vigíliáin oktatták. A zenés-énekes napokon más tantárgy nem is került a tanrendbe: a muzsikálás egész napon át folyt. Húsvét és karácsony előtt pedig - az ünnepkör küszöbén - egy-egy álló héten át csak muzsikát oktattak a káptalani oskolában.

így azután, ha azt vesszük figyelembe: a Szent Gál napjával, vagyis november 16. napjával kezdődő középkori magyar tanév

99