Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
legalább félesztendős volt, az év ünnepeinek száma pedig nálunk -az 1493. évi esztergomi zsinat megállapítása szerint - száztizen- négy nap,” bizonyos: a káptalani iskolai oktatásnak a muzsika, a% ének legfőbb tantárgya volt.’6 A tanulók, az énekes deákok - a szukcentor vezetésével - teljes létszámban jelentek meg a napi főmisén. Kisebb csoportjaik végigénekelték a két hajnali misét s az egyes alapítványi oltárok istentiszteleteit. A magyar székesegyházakban a középkorban napi hét-nyolc órán át zengett a különféle létszámú kórusoknak, kisegyütteseknek muzsikája.” Mindebből az derül ki: a káptalani iskoláknak, a dómok kórusainak zenei munkáját — a betanítást, a korrepeticiót, a bemutatást - a mai ember mértékével mérve csak a legterhesebb muzsikusmunkák, felfokozott színészi rutinszereplések feszített gyakoriságához mérhetjük! Ez a fokozott muzsikálás azonban csak egy része volt a káptalani iskolák oktatásának. Vessünk egy pillantást a többi tantárgyra is. A mi káptalani iskoláinkban az oktatók előbb a triviumba — a grammatika, a retorika és a dialektika tudományába - vezették be a diákot. (A dialektikát logikának is nevezték.) A felsőbb stúdiumot, a quadriviumot is elsajátíthatták káptalani iskoláinknak diákjai. Tamás - a pálosok Boldog Szombathelyi Tamása aki 1476-ban lett a budaszentlőrinci pálos főkolostor perjele, tanulmányait a budai magyarok Mária Magdolna-egyházának iskolájában végezte. Mint derék scolaris - írja róla utóda, Gyöngyösi Gergely - többre becsülte a Szentírást, mint mindazt, amit Alexander a Villa Dei és Petrus Hispanus nyomán - tanítottak a budavári magyar plébánia iskolájában.18 Ez azt mutatja: a XV. 100
