Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

regiáknak — a IV. Béla alapította budavári Boldogasszony-templomig terjedő hosszú sora.4

Kápolnának, capellának azonban nemcsak a királyi palotának, a palatiumnak, a Pfalznak templomát nevezték. Capella volt a neve magának az énekkarnak is. A Hofkapelle, a capella szolgálatára rendelt papságot is „kápolnának” nevezik. Tagjai: capella- ni, káplánok.

Nálunk a király s a királyi család káplánja az esztergomi érsek. O a királyi kápolnáknak - minden királyi alapítású egyháznak - tizedszedője és joghatósága.

Ezért azután az esztergomi érsek joghatósága nemcsak saját érseki-püspöki egyházmegyéjére terjedt ki, hanem hozzá tartozik minden ún. exempt (a területileg illetékes megyei püspök joghatósága alól kivett egyház) és minden királyi alapítású egyház, monostor is.

A NÉPVÁNDORLÁS KORÁNAK KÖZÉP-EURÓPAI MUZSIKÁJA

Nagy Szent Gergely pápának, a gregorián muzsika névadójának nagyjából kortársa volt a kartagenai származású — utóbb ugyancsak szentté avatott - Isidorus, Sevilla érseke. Munkája: az Ori- ginum seu etymologicum libri XX kora műveltségének egészét átkarolta. Óriási enciklopédikus figyelme a római régiségtantól* kezdve a zenéig mindenre kiterjedt. Műve hosszú századokon át nélkülözhetetlen kánona a középkori oktatásnak. Isidorus műve a zene elméleti kérdésein kívül ismertette a korában divatos hangszereket is. Művét a nyugati gót birodalom területén írta.

69