Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

9- Az amerikai Fox hanglemezgyár s a magyar Colorvox hangfelvétele. A Szei- khülosz-féle dalról: Szabolcsi Bence: A zene története. Budapest, 1958. 35.

10. Áprily Lajos fordítása. Budapesti Szemle, 248. köt. (1938. február) 219.

11. Priszkosz műve Bíborbanszületett Konstantinos császár által a X. században készített átiratban maradt meg. Szabó Károly kisebb történelmi munkái. I. Budapest, 1873.

12. Szabó Károly id. m. 33. - Hasonló szokás járta még 1900-1910 körül is a Csongrád megyei Szatymazon, Jánosszálláson.

13. Szabó Károly id. m. I. 51.

14. Ecsedy Ildikó szíves írásbeli közlése, 1972. augusztus 2. Budapest.

15. Zolnay L.: Pénzverők és ötvösök a román kori Esztergomban. Archaeológiai Értesítő, 92. (1963) I. sz. 156. (Rajzzal.)-Vö. Csontsíp, kettős lukkal Orosháza határából, Árpád-kori lelőhelyről: Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Budapest, 1964. VIII. tábla. 3. ábra.

16. Talán nem ildomtalanság megemlítenem az avarok egyik Bizánc ellen intézett támadásának - mint történeti ténynek (s nem zenetörténeti ténynek) - zenetörténeti hatását. Meghiúsult támadásuk örömére komponálták a VII. században a bizánci, közismert hálaadó Mária-éneket.

17. Haussig, H. W.: Theophylaktos Exkurs über die skythischen Völker. Byzan- tion, 23. (1953) évf.

18. Fehér M. J.: A „Waltharius manu fortis” hősköltemény avar vonatkozásai. Magyar Történelmi Szemle, II. (1971) Buenos Aires, I. szám. 41-67. Az avarok írásáról: Csallány Dezső: Archaeologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest, 1956.

Azavarok fegyverzetének, lótartásának, lovaglási módjának a németekre való hatásáról 1. Jankovich Miklós: Pferde, Reiter, Völkerstürme. München-Ba- sel-Wien, 1968.

19. B. D.: A jánoshidai avar kori kettős síp. Archaeologia Hungarica, XIV. (Budapest, 1934)

20. GyőríFy György: Napkelet felfedezése. Julianus, Piano Carpini és Rubruk útijelentései. Budapest, 1965.124-125. -Rubrukról megjegyezzük: Willelmus ferences barát-Rubruk-azészak-franciaországi Rubruk faluban, Dunkerque közelében született. 1252-ben Párizsból indult a mongolok közé. Innen 125 5-ben tért haza. - Utinaplójának több részében magyarországi vonatkozásokra akadunk. Ezekből majd idézünk is.

21. Fehér Géza: A bolgár-török műveltség és magyar őstörténeti vonatkozásai. Archaeologia Hungarica VII. (1931) 84. - Németh Gyula: A honfoglalás kori Magyarország kialakulása. Budapest, 1930. 173. - Melich János: A honfoglalás kori Magyarország. Budapest (1929), 137. - László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944. - Abu Hamid el Garnati al Andalusi magyarországi jegyzetei, 1150 körül: I. Hrbek cikke, Acta Orientalia, 5. (195 5) Budapest.

364