Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

pascalé resurrectionis című énekes zeneművét.22 Körmöcbányán ez idétt szintén vígabban élnek. Innen visznek trombitásokat, zenészeket báró Nyáry Pál lakodalmára.

Eperjesen, Bártfán mind az egyházi, mind a világi muzsika felvirágzik.2*

Sopronban 1564-ben Imre diákot mint peresztegi cymbalistát említik: négy rőf veres posztót muzsikál ki Nádasdy Ferencből.

Híresek Batthyány Boldizsár XVI. századi vigalmai, és híresek a Batthyány-udvar énekesei is.24

Elénk zenei élet zajlik Thurzó Szaniszló bajmóci uradalmában is. Állandó zenekart tart fenn. Trombitások, síposok, hegedűsök a muzsikusai. A vokális zenét énekes deákok szolgáltatják. Szaniszló úr — e felsorolt zenészeken kívül - egy német hárfást is tart. (Derék, iszákos férfiú volt ez a német. Kikötötte - s ez nem ritka dolog zenészeknél és hajdani hangszerkészítőknél -, naponta egy média bor hozzátartozik kommenciójához.)2'

Ott vannak ezek a muzsikusok a temetéseken is. Thurzó György nádor vág-bittsei végtisztességén hat magyar trombitás lovagol a gyászmenet élén, kürtjeiken fekete tafota.26

Gróf Forgách Zsuzsánnát (1582-1632) családja szklabinai várában - a távol Túróénak ebben a mezőváros méretű csodálatos hegyivárában - Zay Ferenc főkapitány felesége, Polthári Soós Klára nevelte. A grófkisasszonyt a félszemű Gyurka, túladunai kiszolgált katona szórakoztatta virginál kísérte énekszóval. Mikor azután ünnepnapokra kerül sor, elhívták Révay Péter turóci főispán állandó hegedűsét. Trombitás, sípos pedig mindig akadt.

A vak Gyurka - kiszolgált katonasors, mint Tinódié - hozzátapadt Szklabina várához. Immár nemcsak szórakoztatás végett muzsikált: Forgách Zsuzsánnát is megtanította a virginál játékára.27

358