Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

szeinkről Kubinyi András adott átfogó képet. A Jagelló-kor budai zenészeiről írott összeállításában a középkor végi vezetéknevekre mint foglalkozást jelölő elnevezésekre támaszkodott.2”

Ugyané módszert alkalmazta Pais Dezső és Szabó István is. Utóbbi a nagy XVI. századi alföldi jobbágyösszeírások publikációjakor.2’6

Kubinyi Sopron város (1488-1525), Bács, Bodrog és Csong- rád megye (1522) és Buda városa zenészeinek listáit állította össze. Utóbbiakat az 1505., 1510. és az 1531. évi bortized-lajstro- mok alapján.

Kimutatása szerint Budán két Dobos (Fábián 1510 és István özvegye 1505), hat Hegedűs (Felhévízi Hegedűs Benedek özvegye 1505, Bertalan 1531, György, Felhévíz, 1510, László 1531, másik László 1531, Máté, a Vízivárosban 1510), hat Lantos (András 1505, Ferenc 1505 a Szent Mihály kápolnánál a Várban, Gergely 1510a Halierek házában, a Városházánál, György 1510, Lőrinc 1510, Felhévíz, Mátyás 1505-10 a vári Mindenszent utcában), két Sípos (Barnabás 1531 és Lukács 1531) s végül egy Trombitás, keresztnevére nézve János (1531) lakozott. Valamennyien többkevesebb borral róják le a szőlleik után rájuk rótt dézsmát, tehát jómódban élő emberek.2’7

Közülük Trombitás János a legjobb modü, patriciátushoz tartozó zenész nevű ember. A többi felől — meggyőzően mutatja ki Kubinyi - bizonyos, hogy egyik sem élt meg Buda környéki szőlleje jövedelméből, hanem - muzsikált! Tízüknek közelebbi lakóhelye ismeretes. Ketten a Halierek házában laknak, egy a nagyváradi káptalan budavári házában. Ezek mind a hárman lantosok. Azonban - kiderül - mind a Halierek házában, mind a váradi káptalan házában — kocsma is volt. így hát e budai lantosoknak immár munk.abelye is megegyezik lakóhelyükkel.

332