Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Két dobos, egy hegedűs, egy lantos a Vízivárost lakja. Hegedűs Máté, pláne, saját házában lakik. Két hegedűs és egy lantos — a kevésbé előkelő - Felhévízen. Foglalkozási helyükül Kubinyi a felhévízi révet - talán révcsárdákat - feltételezi.

Értékes zenetörténeti adataink szólnak Szeged muzikális életéről is. Itt 1522-ben a városnak 1439 adófizetőjét írják össze, így emlékezik meg erről Bálint Sándor, a város művelődéstörténeti múltjának kitűnő búvára: „A város zenekultúrájának bontakozó kettősségére, deákos és népi rétegződésére vonhatunk halvány következtetéseket egyfelől a Tubicinator (1), Citarista (2), másrészt a Sípos (5), Lantos (4), Hegedűs (1) nevekből. A Dobos (4) nyilván a városi közigazgatás ügykörére mutat.”2’8

Jellemzőek azok a városi, részben vidéki muzsikusokra vonatkozó adatok, amelyekkel Zsigmond lengyel hercegnek 1500 és 1505 közötti magyarországi számadásaiban találkozunk. így - csak néhány szemelvény: 1500. november 22-én Szeged városában, délután, egy hegedűs szórakoztatja. (1 ortot, negyed forintot kap.)2’9 1501. február 15-én hegedűn muzsikáló lányok keresik fel budai szállásán.240 (2 negyed forintot kaptak víg muzsikájukért.)

1502. október 13-án, ebéd után (Budán) hegedűsök látogatják meg. Muzsikájukért fél forintot kapnak.24'

1502. november 21-én-csakúgy, mint korábban (1501. június 23-án)242 is dobbal és sípossal — landsknecht-muzsikusok szórakoztatják. Előbb harminc magyar dénárral, utóbb a szokásos fél forinttal honorálja őket.24’ Olyanféle vándor vagy erre vetődő landsknecht-zenészek lehettek ezek, mint amilyeneket ismert metszetén Dürer ábrázol.

1502. november 28-án Trencsénben jár Zsigmond herceg. Itt is megjelenik nála két hegedűs. (Fél forint.)244

333