Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

bölcs megyében (Igrucy helynév); Nagykunságban, Doboka megyében; Arad megyében; Bihar megyében (igricek); Ung megyében (Igriscsa helység); Trencsén megyében (Igriczi) és végül Zágráb megyében/’9

Érdekességként említeném meg — Moór Elemér70 nyomán hogy a XIII. században Borsodban említett Igrici helységen átfolyó patakot még a XX. század elején, sőt Győrffy szerint még 1963-ban is7' Énekes-érnek vagy Dallós-érnek nevezték. Ugyanitt dűlőnév az Énekes-rét is.72

Látnivaló, hogy néhány kiragadott adatunk szerint az igric szinonimája Sípos (1. Síposkarcsa alias Igricz-karcsa), Énekes, Dallos.

Az 1405 táján leírt Schlágli szójegvzék szerint a latin tubicen- nek magyar megfelelője: kürtös, igrecz, kobzos. Vagyis az igric olyan gyűjtőfogalom, amely a vokális és instrumentális zenészt — mégpedig az utóbbiak közt fúvóst (sípost és kürtöst) és húros hangszer muzsikusát (a kobzost) - egyaránt tedi.

Ha az Igric gyűjtőneve - mint látjuk - a Kürtösnek, Kobzosnak, Síposnak s egvjelentcsű a jokulátorral -, ide kellene sorolni az alábbi hely- és családneveinket is (Kürtös, Kobzos, Sipos, Sipőc, Süvöltő [ SíposI Gajdos, Pakócsás etc.).

Eszerint az igric általánosságban minden zenészt, játékost, jokulátort fed. Sőt—mint a Pozsony megyei 1. sz. Igricz falunál idéztük - hisztriót, alakost is.

1446-ban és 1449-ben Iwan lgrcch és Blasius Igrecz de Agria esetében - az igric már családnévként is megjelenik.75 Ma is élő család az lriczfalvi. Ismeretes egy Igriczy nevű Pozsony megyei család is. Ennek tagjai 1637-ben szereztek címeres nemeslevelet.74 Eladdig nyilván jobbágyi renden éltek.