Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A sok adat mozaikjából egy - elég világos - kép bontakozik ki középkori igriceinkről. De mi a helyzet a regösökkel? Kicso­dák - immáron nem a néprajznak, hanem a történeti emlékezet­nek a regösei? Regösök 1177 körül Bihar ispánságban helynévként említik Reguent, Ré- genyt, a bihari kapu őreinek szállását.7’ 1219-ben egy Regus nevű udvarnokról olvasunk.76 1401-ben Nicolaus Reges eseté­ben a Regös már családnév.77 A XIII-XIV. században Alsó-Fehér megyében a Maros jobb partján említik Regustelkét.1* 1522-ben a Bács megyei Peczel falu­ban Dyonisius Regewsjoculatort sorolják elő. E falucskának tizen­nyolc összeírt lakosa közül ketten síposok, egy hegedűs. És Re­gews, mint joculator megjelölése mutatja, szintén zenész.79 1347-ben oklevél említi a Pest megyei Rákospalota táján Regte­lek vagy Regvölgy földjét, a regusnak mondott királyi együttivók- nak birtokát. „.. .possessionis Regteluk vocate in Comitatu Pes- tiensi, inter possessiones Pardy, Palata, Harkyan, alionomine Mezew Zenthmarton vocatas, existentis nomine possessionis Combibatorum condicionarium Wulgariter Regus dicto- rum. .terra litigosa trium aratrorum Regteluk seu Reg­welgh vocitata. . . ”8° Kikkel ittak együtt? Egymással? A királlyal? A regös szó - amelyet népköltészetünk a XX. század elejéig megőrzött, s amelynek gyökét a nyelvújítás a regény szóba men­tette át - látnivalóan s^ükebb körű az igricnél. Az 1347. évi értel­mezés a hajdani regösöket királyi veleivóknak, együttivóknak 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom