Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
saskáptalan prépostja. Máramarosi, huszti házát a király adómentesíti.111 Zenei, zenészi működéséről többet nem tudunk. II. Ulászló király idején szó esik Orgonái János pécsi kanonokról, a király egyik orgonistájáról. 1495-ben II. Ulászló király Somi Józsa temesi grófhoz küldi Jánost."2 A királyi kápolna tagjai közt említik még Miklós mestert is. 1510-ben II. Ulászló király a Pozsony megyei Kondoros helységben birtokadományban részesíti őt. Ekkor a király Miklóst mint pozsonyi kanonokot és „musicus regis”-t említi. Birtokát közösen kapja Ferenc gyulafehérvári préposttal, II. Ulászló király egyik titkárával."’ Miklós királyi muzsikust Borsody Bevilaqua Béla azzal a budai „herr niclas ehormeister”-rel azonosítja, akit 1509-ben Budán a Nagyboldogasszony-egyház eladósodott kórusvezetőjeként említenek a mészárosok sáfárkönyvei."4 Ezekben az években Pest városa is dallal telt vidék. Itt éli életét, a ferencesek kolostorában Vásárhelyi András. Feledhetetlen szép, magyar kantilénája, az „Angyaloknak nagyságos Asz- szonya”, anyanyelvűnkön szólamló himnológiánknak hajnali gyöngyszeme. Vásárhelyi András utóbb Pestről a dunántúli Palota Bozsok ferences rendházába került. Egyike azoknak a ferences barátoknak, akiket ebben a Mohácshoz közel eső kolostorban 1526 őszén a törökök koncoltak fel."5 Vásárhelyi András 1508-ban Pesten írt énekének dallamát csak 165 i-ben jegyezték le. A jelentősebb énekkarvezetők és muzsikusok sorában kell megemlékeznünk a lőcsei nagypatrícius eredetű Johann Henkelről, Henkel Jánosról (fi539), II. Lajos király énekeskáplánjáról, Mária királyné híres gyóntatójáról. Henkel egyénisége, sorsa kimagaslik muzsikus- és káplántársai sorából. Nyugati 224
