Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

egyetemeket járt, Krakkóban végzett magiszter, művelt humanista. Utóbb a magyar protestantizmusnak, az evangélikus vallásnak egyik első hazai apostola."6

1526: MENEKÜLŐ ÉS MEGÖLT MUZSIKUSOK

És most, búcsúzófélben a budai középkor musica sacrájától, nézzük meg, vajon személy szerint hová enyészett el Budának utolsó, Jagelló kori udvari zenekara? Hiszen az ő muzsikájuknak halkuló visszhangját nemsokára török hadi sípoknak, doboknak szava űzte el.

A nagyobb és kisebb vezetőmesterek sorát nagyjából felvázoltam. Heinricus Finck már Mohács gyászéve előtt lengyel földre ment.

Langus - mint afféle bolygó kozmopolita - megosztotta életét Bécs és Krakkó között. (Utóbb hatalmas versben siratta el II. Lajos királyt s Magyarországot.)

Willaertnek nagy kompozíciói már Velencében születtek meg.

Thomas Stoltzer 15 26-ban, Budán fejezte be életét.

II. Lajos király 1525. évi számadáskönyve töredékének s egy szorgalmas kutató, Othmar Wessely mostani búvárlatainak köszönhetjük azt, hogy II. Lajos király és Mária királyné jó néhány elfelejtett udvari muzsikusának sorsáról is vannak információink. Wessely kutatásai azoknak a budai kapellatagoknak életére vetnek fényt, akik 1526. augusztus 30-án magával Mária királynéval együtt menekültek el Budáról."7

Az adatok azt mutatják: az ekkor — már Mátyás király kora óta - királyi és királynéi zenekarra tagolt budai kapella tagjai közül a királji énekeskáplánok - zömmel magyarok - II. Lajos

225