Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
Mi úgy gondoljuk, hogy a déli palotának más helyén (az István-torony szomszédságában) már az István-várnak, a palota magjának építésekor, 1330-1353 között is emeltek egy igen kicsiny, imahely méretű házi kápolnát. íróink néha összekeverik a kápolna épületét a királyi kápolnával mint testülettel! Abból ugyanis, hogy 1361-től 73-ig Bogáthi János a királyi kápolnák helyettes ispánja, majd 1374-től 83-ig a házi kápolnák ispánja, comese, de már 1368-ban óbudai prépost is, semmilyen következtetést nem vonhatunk a király házi kápolnájának, imahelyének hollétére nézve. A királyi házi kápolnák ispánja rrem házi káplán, hanem egy fontos közjogi intézménynek, az oklevélkibocsátással foglalatos királyi kápolnaispánságnak feje.a! A budai királyi házi kápolna zenetörténeti emlékei egyértelművé csak az 1410. évi Szent Zsigmond prépostság alapítását követő időben válnak. Jól írja Kumorovitz: „az 1410-ben alapított préposti kápolna kanonoki stallumaiban elsősorban az udvari kápolna capellanusai ülnek.” 1430 után, amikor a királyi kápolnának oklevélkibocsátó munkája megszűnik, s ezt a fontos államigazgatási tisztet egészében a királyi kancellária és az udvari bíróságok veszik át, a Szent Zsigmond prépostság munkája a budai királyi házi kápolna liturgikus és zenei ellátására összpontosul. A XV. század első éveitől — Szigeti és Kumorovitz szorgos kutatásainak köszönhetően - jól ismerjük a Szent Zsigmond prépostság prépostjainak, kanonokainak névsorát. A kiemelkedőbbek: Alcsebi Jakab fia Miklós, 1402 óta magister artium. 1419-ben Zsigmond király ajánlására a pápa váci püspökké nevezi ki, az is marad holtáig, 1420-ig. Közben 1417-ben a saját és a királyi kápolna fenntartására a királytól elnyeri a budafelhévízi és az 183
