Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

azzal iker esztergom-szentkirályi konventek vendégházainak magisztrátusát.

Szirmai Péter, 1415-ben Zsigmond király oldalán részt vesz a konstanzi zsinaton, comes capelle regie.

János, az egri székesegyház őrkanonoka. 1418-19: a kápolna- ispánság vicecomese.

Miklós fia Barnabás, 1418-tól váci olvasókanonok, a budai várkápolnában működik, 1435.

Péter fia Péter, 1417-18: custos capelle regie.

Hát ezek a - bizonyára derekasan szaporítható - listák bizony csekély zenetörténeti okulásunkra szolgálnak. Szigeti Kilián úgy véli, a prágai capellát kell összehasonlítási alapul vennünk (hiszen a budai Szent Zsigmond prépostság megalapítója, Zsigmond király sokban édesatyját, IV. Károly császárt kívánta követni, Prága mintájára akarta Budát bővíteni, atyja prágai Szent Vid-alapítványa nyomán alapította a budai Szent Zsigmond pré- postságot is). Prágában IV. Károly császár rendelkezése szerint a huszonnégy tagból álló kanonoki testületnek legalább a fele zeneileg képzett kellett hogy legyen.

Nem kevésbé érdekesek a királyi házi kápolnának kántoraira, éneklőkanonokjaira s énekes káplánjaira vonatkozó adataink.

Nemcsak történeti, de művészettörténeti jó ismerősünk is a budai királyi házi kápolna énekkarának első, neve szerint is ismert vezetője, a Petendi vagy Garamssyentbenedeki Petös fia Péternek Miklós nevezetű fia. Az esztergomi egyházmegye papja, már 1398 előtt Zsigmond király házi káplánja. 1420-tól győri olvasókanonok.

Zsigmond 1427 előtt hívja meg Miklóst a budai királyi házi kápolna énekkarve^etőjének. (Azt hiszem, ezek azok az évek, amikor a Frisspalotával együtt s annak szerves részeként az altemplomá84