Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A kapcsolat azonban Bécs és Buda között 1490, Mátyás halála után sem szakadt meg. II. Ulászló nagy zenekedvelő volt, s az a vérségi szál is Bécshez fűzte, hogy édesanyja a Habsburg- házból eredt (V. László nővére volt). Régebbi íróink — Fógel és Divéky-is rámutattak arra: az a Grympek nevű királyi orgonista, akit 1500 táján Budán Jagelló Zsigmond herceg naplói emlegetnek, becsületes nevén: Josef Grünpeck, orvos, matematikus, pap és muzsikus volt. Bécsből, mégpedig egyenesen a nagy Paul Hofhaimer baráti s zenei köréből szakadt Budára. Szigeti Kilián mutatta ki: a bécsi Grünpecknek - Grympeknek - Budán munkatársai és tanítványai is voltak. Ezek egyike, Stek János - Boldizsárnak, a híres' Selmecbányái jegyzőnek, bányabirtokosnak és műgyűjtőnek fia -, meg az a brassói orgonista, akit Krauss Bálint, ott élt humanista, Celtes Konrádhoz Bécsbe írt levelében magasztal.

A Grünpecket, Steket követő nemzedék alakjaként került Budára Greffinger Farkas (Wolfgang), korábban Hofhaimer tanítványa Linzben. Greffingert a bécsi egyetem anyakönyve 15 09-ben mint papot és jeles komponistát — componista excellens -említi. Greffinger 1515-ben, a nagy bécsi királytalálkozó idején a Stefanskirche orgonistája volt. így jelen volt és muzsikált azon az ünnepi misén, amely Jagelló II. Lajos és Habsburg Mária infánsnő, valamint Jagelló Anna és Habsburg I. Ferdi- nánd eljegyzését koronázta meg. (Ezúttal az eljegyzési misét Georg Sladkonia celebrálta, a Tedeumot Bakócz Tamás érsek intonálta.) Hofhaimer orgonajátéka annyira meghatotta II. Ulászlót, hogy a nagyszerű zeneszerzőt és orgonistát lovaggá ütötte.

Amikor aztán Greffinger 1520 táján Budára jött, II. Lajos udvari orgonistájává tette, és pozsonyi kanonoki javadalommal

Í9