Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

jutalmazta. Greffinger a mohácsi vész után Brassóba települt, és 1530-ig muzsikált a brassói Fekete-templom orgonáján.1?0 A főváros és az udvar erőteljes és modern zenei élete mellett a magyar vidék sem maradt el. Esztergomba már ellátogattunk. Pozsonyt mint számottevő orgonaépítő várost említik. Az 1490-es években Bánfi Miklós királyi udvarmester - saját számá­ra vagy a budai udvar számára, nem tudjuk - Pozsonyban rendelt orgonát. Pozsony orgonistájának fizetése 15 57-ben évi 33 forint volt."?1 Ugyanennyi a jövedelme - 33 forint, 33 dénár - Zólyom városa Magyarországi Szent Erzsébetről nevezett plébániatemploma orgonistájának is.1?2 Besztercebányán 1504-ben olvasunk Orgel- meisterről. 1521-ben borravalót ad neki a város.1521-ben Besztercebányán egy bizonyos Balázs nevezetű férfiút azért ré­szesít munkadíjban a magisztrátus, mert „er die orgel beschaut hat”. Ebből Ipolyi Arnold joggal következtet arra, hogy eme Balázs „orgonakészítő művész” volt.1?4 1513-ban Stek Boldizsár mester fia, János arról értesíti atyját, hogy Isten kegyelméből a pécsi püspök orgonistája lett („. . .das ich von Gottes Gnoden organist pin worden auf den gesloss zu funkfkirchen. . .”). Stek még 1514. május 26-án is ebben a tisztségben leledzik: Körmöcbányán élő atyját a Dózsa-felkelés budai híreiről informálja. Utóbb azután Stek - mint említettem is — a budai udvar királyi orgonistája lett.195 Úgy látszik, Buda környékén igen jelentős orgonakészítő ipart űztek Budaszentlőrinc pálosai is. Üvegablakokon, táblaképeken, szerkönyveken, szobrokon kívül ennek az anyakolostornak szer­zetesei látták el orgonákkal is az ország valamennyi pálos kolos­torát. S a XV. századra már vagy száz-százhúsz pálos kolosto­runk állt. A XV—XVI. század során Budaszentlőrinc kolostorá­160

Next

/
Oldalképek
Tartalom