Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
zolásán kívül (1377) találunk orgonista-ábrázolást a XVI. század elejéről származó Győri Antifonálé miniatúrái közt. De megjelenik az orgona freskón is, mégpedig a híres Aquila Jánosnak, a XIV. század végén festett bántornyai szentélymennyezetén. Ugyancsak orgonát látunk az egyik erdélyi templomnak egykori oltárképén (ez utóbbi a nagyszebeni Bruckenthal Múzeumba került). És kéziorgonát tart a kezében az a Szent Cecília is, akit a XVI. század derekán faragott szoborba a kassai Szent Erzsébet székesegyház egyik képfaragója.'7® Mátyás király korának orgonáiról nem egy feljegyzésünk maradt. így feljegyezték, hogy amikor Mátyás 1482 szeptemberében elfoglalta Hainburg várát, és Beatrix királyné is ide költözött át, Pozsonyból nemcsak bútorokat, ágyneműket szállítottak Hamburgba, de oda költözött a királyné egész személyzete is, udvari zenekarával, énekeseivel együtt. Pozsonyból Hamburgba egy orgonát is átszállítottak.17? Valószínű, hogy ez is olyanfajta kisebb kéziorgona volt, mint amilyeneken Zsigmond herceg udvari orgonistái muzsikáltak. (Hasonló portativ lehetett az a hangszer is, amelyen 1550 körül Ostermayer Jeromos Brassóban szórakoztatta a török szultán követét s a város más vendégeit.)180 1483-84-ben Fra Stefano da Salerno Firenzében a budai udvar számára több hangszernek s egy orgonának készítésén dolgozott. A hangszerkészítő művészt Mátyás és Beatrix ismételten Lorenzo de’ Medici pártfogásába ajánlotta."81 Fra Stefano, a magyar király levele szerint, „inter alia musice artis instrumenta quoddam genus organi de tela preparet”. Balogh Jolán kutatónk úgy véli: Fra Stefano Paone de Salerno egyazon személy azzal a Fra Stefano Paganó- val, aki 1474-ben Beatrix királyné édesapjának, Aragóniái Fer- rante királynak nápolyi orgonáját készítette.182 156
