Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
templomokban is - kivétel nélkül megtaláljuk az énekkar elhelyezését szolgáló XIV- XV. századi orgonapadokat, az ún. kórusokat. Leleszen az 1360-as években Renvsper mester készítette el a monostor orgonáját. Ugyanekkor itt a „ventrózus”-nak nevezett Magister Johannes, János mester - sok egyéb között a budavári Anjou-palota (illetve az Anjou-palota Nagy Lajos-kori szárnyának) építője, Nagy Lajos főépítésze -, jelentős átalakítási munkákat végzett. Ekkoriban-az 1360-asévekben —alighanem ugyancsak János mester megannyi orgonapaddal építi meg a visegrádi és a diósgyőri (s talán a zólyomi és a véglesi) királyi palota, illetve királyi vár házi kápolnáját is. De ekkoriban épült-az 1386. évi toronyomlás miatt súlyosan sérült — budavári Nagyboldogasszony templomának s a budavári Mária Magdolna templomának kórusa is.'” Mindezen feltételezéseink ellenére Buda - a palota s a város - kápolnáinak, templomainak orgonáiról a XV. század előtti időszakból nincsen írott emlékünk. Bonfini Mátyás királynak (1458-1490) tulajdonítja a várpalota házi kápolnájának - a Szabadító Jézus Krisztus tiszteletére történt - felszentelését. Meglehet azonban, hogy itt csak a jelenleg csupán altemplomában rekonstruált, szerintem Zsigmond-kori házi kápolna továbbépítéséről, új, gazdagabb szerelvényeinek felavatásáról van szó. Bonfini egyébként - mind Symposion, mind Decades című műveiben - elragadtatott hangon emlékezik meg a házi kápolna énekkaráról, de orgonájáról is. Ekkortól fogva ezekben a templomokban már a — jobbára rózsaablakos-homlokzati főbejárat felett álló „kóruson” foglalnak helyet azok az énekesek, akik addig a templomok földszint149