Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans formák. Az inkrusztációs technikája révén a Porta speciosá- val, kompozícióján és részletmotívumain keresztül pedig, gótikus megoldásokkal hozható kapcsolatba a trónus bal oldali támlája is.45 A támla motívumegyüttese pilisi eredetűnek tartható. Az indás kompozíció, a szőlőlevelek, a kacs és a lecsonkolt törzsű fa ugyanis ott egy jól meghatározható mesterkor alkotásain — a kapulábazaton és a bárányfejes zárókövön — ugyancsak együtt jelentkeznek.46 a Porta speciosa és a palotai vörösmárvány ablak mesterein kívül, tőlük később, egy pilisi tanultságú márványfaragó is működött Esztergomban.47 Az elmondottakból következik, hogy Esztergomban a különböző eredetű tanultsággal rendelkező kőfaragók eredetileg egy-egy épület- vagy épületrész (palota lakórésze, kápolna, Porta speciosa) kivitelezési munkálataihoz köthetően jelentek meg, de a munkálatok előrehaladtával (a palotahomlokzat kapuja és ablaka, kápolnai rózsaablak és északi melléktér, székesegyházi fejezetek és vállpárkányok) kapcsolatba kerültek egymással, és a keveredésük is megtörtént. A székes- egyház fejezetein dolgozók műhelye a palotaegyüttesen dolgozókéhoz hasonló orientációjú mesterekkel bővült. Az antikizáló eredetű művészetet képviselő kőfaragókat a tanultságuk és az építésmenetben való megjelenésük alapján tehát három csoportba sorolom: legkorábban a palota mesterei kaptak alkalmazást, akik mellett hamarosan, a Porta speciosa önálló feladatára szerződtetettek kezdték meg tevékenységüket, a székesegyházi munkálatok folytatásához pedig korábban ki nem mutatható tevékenységű társaikat is alkalmazták. A gótikus formákat szerepeltető mestereket egyrészt a palotakápolna megalkotására hívták meg, de az övékéhez hasonló tanultságúak a székesegyház befejező munkálatain is szerepet kaptak. Kérdés: az építtetőknek azzal, hogy a kápolna építését egy újabb csoportra bízták, az lehetett-e a célja, hogy palotától stílusban, tehát látványban és hatásban eltérő építményt hozzanak létre, vagy inkább arra lehet gondolni, hogy az építkezések gyors ütemű befejezésére tettek ilyen módon kísérletet. Annak ellenére, hogy a Porta speciosa ornamentális formakincséről csak igen korlátozott, részben feltételezés-értékű ismereteink vannak, Esztergomban a kapu kapcsolatai tűnnek a legszerteágazóbbaknak: a Porta speciosa vagy köre mesterei a palota építkezésén és a székesegyházbelső befejezési munkálatain is megjelentek. Jegyzetek 1 Esztergom XII. század végi díszítőfaragványait doktori disszertációmban — részben az eddigi szak- irodalom megállapításainak a segítségével — különböző épületekhez, illetve épületrészekhez köthető stílusrétegekbe soroltam: Raffay Endre: Magyarországi növény díszes fejezetfaragvány ok az 1200 körüli évtizedekben, valamint kompozíciós összefiiggések és stílusrétegek az esztergomi és a pilisszentkereszti művészeti körökben. Doktori disszertáció. Kézirat. Budapest, 2003,12-47. 2 Bogyay Tamás: Az elmúlt tíz év középkori ásatásainak művészettörténeti eredményei. In: Századok 1944, 495 a palotaegyüttesen különböző képzettségű esztergomi mestereknek nemcsak egymás utáni, hanem együttes működését feltételezi. Marosi Ernő: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Esztergom in der Kunst des 12-13. Jahrhunderts. Budapest, 1984,49 szerint a palotaegyüttes régiesebb és az újabb mestereinek a tevékenysége közt nem lehet éles határvonalat húzni. Marosi, 1984, 53 az esztergomi stílusfázisoknak az egymásutániságát és egymásra épülését hangsúlyozza. Következtetéseit részben a palotabejáratra és annak a kápolnahom- lokozattal való kapcsolatára alapozza: 50-51, részben a palota és a kápolna kompozíciói és részlet- formái közt kimutatható rokonságra: 31, 49-50. Marosi, 1984,30,34-35,49,53 ugyanakkor a palotaegyüttes a székesegyház közti párhuzamokra is felhívja a figyelmet. 3 Marosi, 1984,50. 4 A korábbi szakirodalom a palota északi homlokzatát illetően csak a bejárati kapuval és annak a kápolnáéval való összefüggésével foglalkozott (Marosi, 1984,50). A palotahomlokzat további, az eredeti kialakításhoz tartozó faragványokra Kiinger László hívta fel a figyelmemet, akinek tájékoztatását ezúton is köszönöm. Véleménye szerint a konzolok egy ablakhoz tartoztak, amelyet a reneszánsz korban átalakítottak (Vő: Marosi, 1984, 48). 5 Marosi, 1984, Abb. 230. 6 Raffay Endre: Esztergom III. Béla-kori antikizáló fejezettípusai. In: Raffay Endre: Esztergom, Vér- tesszentkereszt. Tanulmányok az 1200 körüli évtizedek magyarországi művészetéről II. Újvidék, 2006,18-19. 7 Marosi, 1984, Abb. 229. 8 Raffay, 2003,38. 9 A palota relatív kronológiai viszonyairól: Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Magyarország művészeti emlékei I. Budapest, 1938, 98 és Marosi, 1984,42-51,53-5410 Vö: Marosi, 1984,36, 93. 11 Marosi, 1984, 50 a kápolnakapu jobb oldali belső fejezetének a kompozícióját is a palotaiak rokonának tartotta, leveleit pedig az ottani akantuszok származékának. Marosi, 1984,35 szerint az északi melléktérbe vezető árkád nyugati fejezete is antikizáló származék: volutás, korintizáló kompozíci- ójú. Vö: Raffay, 2003,426. lj. A kápolna palotaias faragványai: Raffay, 2003,1. 49-53. képek. 12 Vö. Marosi, 1984, Abb. 113. 13 A vörösmárvány palotai alkalmazásáról: Lővei Pál: A tömött vörös mészkő - „vörös márvány“ - a középkori magyarországi művészetben. In: Ars Hungarica 20. évf. (1992) 2. sz. 5. 52
