Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára 14 Raffay, 2003,1.18. kép. 15 Marosi, 1984, Kát, Nr. 50, 49/b, 51. 16 A homlozat bejárati szintjére eredetileg felvezető tartozó lépcső maradványainak az ismeretét Horváth Istvánnak köszönöm. A lépcsőről: Marosi, 1984,50. 17 Marosi, 1984, Kát. Nr. 50. Abb. 88. 18 Raffay, 2006, 23. 19 Marosi, 1984,53 a kettős kaput inkább valameny- nyivel korábbra datálta, amelynek a befejezése a Porta speciosa megkezdésével egyidőre eshetett: a kettős kaput 1185 körűire, a Porta speciosát pedig 1185 és 1196 közé helyezte. 20 A kápolna és a Porta speciosa kapcsolatához: Marosi, 1984, 49, 5321 Legutóbb: Marosi Ernő: Esztergomi stílusrétegek 1200 körül. In: Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 100-1541. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. Budapest, 1994,158. 22 Marosi, 1984 28-32, Marosi, 1994, 154: „kézenfekvő a feltételezés, hogy a királyi palota újjáépítésén (...) a székesegyházon már működő műhelyt foglalkoztatták.” 23 Vö: Raffay, 2003, 210-213. Gerevich László: A koragótika kezdetei Magyarországon. Székfoglaló előadás. In: A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai És Történettudományok Osztályának Közleményei, XXIII. évf. (1974) l. sz., 162 szerint is a székesegyházi fejezetek a palotaiak után készültek. 24 Bővebben: Raffay, 2006,16-28. 25 Raffay, 2006, 20-21. kép. 26 Marosi, 1984, Abb. 226, Takács Imre: Egy eltűnt katedrális nyomában. Újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged, 2000, 19. kép, Raffay, 2003, IV.i/a, IV.i8.kép. IV.16. 27 Marosi, 1984, 30. A teljes állapotú nagyméretű féloszlopfők kompozícióját a székesegyház korábbi fejezeteiből próbálta levezetni. Vö: Raffay, 2003, 437- lj28 Marosi, 1984, Abb. 118. 29 Raffay, 2003,1.43. kép. 30 Marosi, 1984, Abb. 121. 31 Marosi, 1984, Abb. 271. 32 Raffay, 2006, 26-27. 33 Takács feltételezése szerint a kaput utólag illesztették a már fennálló nyugati falba. (Az Esztergom keletről és nyugatról című, 2000. október 11-én elhangzott konferencia előadása). Egy ilyen megoldás lehetőségével Marosi, 1984, 32 is számolt. 34 Marosi, 1984, Abb. 119. 35 Raffay, 2003,1. 55. kép. 36 Gerevich, 1974, 165 más véleménye szerint a darab Vértesen keresztül Pannonhalmához kapcsolódik, pilisiekkel pedig nem rokonítható. Marosi, 1984, Abb. 217, 240, Raffay, 2003, IV.40,13. képek. 37 Marosi, 1984, Abb. 207, 210. 38 Marosi, 1984, Abb. 223. 39 Marosi, 1984, 35 szerint a kápolna, a vállpárká- nyok és a trónustámla, valamint azóta pilisi eredetűként feltételezett faragványok (Marosi, 1984, Abb. 215-218, 219.) összefüggnek. Marosi, 1984, 71 a vállpárkányok ornamentikáját ugyanabból a körből eredeztette, mint a palotakápolnáét. 40 Marosi, 1984, Abb. 240, Raffay, 2003, IV. 11. kép. 41 Marosi, 1984, 35 szerint a vállpárkányok a lábazathoz közvetlenül kapcsolódnak. Gerevich László: A pilisi ciszterci apátság. Szentendre, 1984,31., 63. képek, Raffay, 2003, IV. 34. kép. 42 Gerevich, 1938,90,165 a vállpárkány darabjainak a díszítését, úgy tűnik, egységes stílusúnak tartotta és azokat provence-i román, illetve francia román eredetűekként határozta meg. Marosi (In: Árpádkori kőfaragványok. Katalógus, Szerk. Tóth Melinda, Marosi Ernő. Székesfehérvár, 1978, 201) a frízt szintén egységes stílusú kőfaragók alkotásának tartotta, de Gerevich-csel szemben ezeket korai gótikus tanultsággal jellemezte. Szerinte az örvénylő leveles motívum kölcsönzés eredménye (Marosi Ernő: Einige stilistische Probleme der Inkrustationen von Gran/Esztergom. In: Acta Históriáé Artium, 17. évf. (1971), 215). 43 A motívum Esztergomban a Porta speciosa sasfiguráját és a kapu körébe sorolt heverő, szárnyas fantázialényt is jellemzi: Takács Imre: Porta patet vitae, (az esztergomi székesegyház nyugati díszkapujáról). In: Strigonium Antiquum, 2. évf. (1993), 55. 44 Vö. Raffay, 2003, 272, 289-291. 45 Marosi, 1984, 35 a trónustámlán egy kápolnai mester tevékenységét mutatta ki. 46 A trónust Takács (Mikó, Takács, 1994, IV-3, 235) is pilisi faragványokkal rokonította, amelyek közül a vésett korongokat említi (Mikó, Takács, 1994, IV-4, 238). Marosi, 1984, Abb. 52, 215-216, 262. 47 Az inkrusztációs technikát alkalmazó mesterek közti stíluskülönbségre már Gerevich, 1938,180 és Takács (Pannónia regia, 235) is felfigyelt, de az előbbi szerint a trónustámla „maradibb” stílusú és régebbi is, mint a valószínűleg a Porta speciosa templombelső felöli oldalát díszítő inkrusztált timpanon (Gerevich, 1938,CXCII. tábla). The Entrance Facade of the Royal Palace of Esztergom and Architectural Styles in Esztergom According to their education and work on various Esztergom buildings, the stone-cutters working on the ornamental decorations can be classified into three categories: 1. masters of the Royal Palace, who were commissioned the earliest; 2. masters working at the same time on a specific task, e.g. the Porta speciosa, the original main entrance of the Cathedral; 3. masters arriving later to finish off the work of rebuilding the 53
