Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatum significans „templom bejáratáról jobbra eső ablaktól kezdődő kripta (hossza 2V2, szélessége 2 m) melybe a református Szalay Ferencz beregi főispán és kisvár- dai várkapitány már az 1575-ik évben temettetett el, mit a kriptában talált »Szalay Ferencz 1575.« feliratú koporsó deszka, valamit a templom falába elhelyezett faragott emlékkő is meggyőzően bizonyít. Az emlékkövön a Szalay család címere díszük: két összenőtt kar, melyek közül az egyik kardot tart, a másik egy ember alakot szúr keresztül.” A címer alatt a következő felirat: ld. A címer és az alatta található magyar felirat jelenleg a bejárattól délre található pillérbe van falazva. A korai használatra utal annak a táblafeliratnak az utolsó két sora is, mely az 1895-ben történt felújítás során került a templomba, melyen feltüntették, hogy Nagymihá- lyi Margit 1617-ben a saját költségén egészen meg- újítatta a templomot. Ez a tábla eredetileg a karzat alatt volt. 16 Az 1563-ban kiadott káté magyar nyelven 1577- ben jelent meg először, majd szatmárnémeti nemzeti zsinat 1646-ban kánonilag kimondta, hogy a heidelbergi káté mindenütt megtartasson és taníttasson. 17 Haraszy, 1931.329. 18 Uo. 329-330. 19 Uo. Adatok a helyi parókián őrzött jegyzőkönyvből. 20 Uo. 333, 335. ,A cserépedények közül egy kék virágú füles korsó 1727-ben, egy kis keresztelő edény 1729-ben készült. Van egy szép cserépserleg is 1729-ből. (...) A cinedények és az urasztali térítők némelyike még a XVIII. században készült. (...) A 2 harang közül az egyik — a kisebbik — 1651-ből való. Felírása: „ANNO * MDCLI * IN * HONOREM * DEI * FUDIT * GEORGIUS * WIERD * IN * EPPERIES *...” A nagyobbik 1924-ből. Ezt egy szegény özvegyasszony öntette. Felírása: ,A világháborúban elesett egyetlen fia, Takács Lajos emlékére öntette Édes anyja: özvegy Takács Györgyné. Az élőket hívogatom. A holtakat elsiratom. Ára 10.00 korona volt.” 21 Uo. 331. 22 A temetésére és sírjára vonatkozó adatot az 1845. évi anyakönyv hetes sorszámú bejegyezéséből tudjuk. Közli: Haraszy, 1931. 328. „Máj. 7. Méltóságos Bardányi Gróf Buttler János Úr Meghalt Dobó- ruszkán tétetett a Palágyi Református Templom alatti sírboltba, hol nyugodjon békességbe, meg holt csuklásba, volt 73 éves...” 23 Vallás és Közoktatási Minisztériumi leirat, 1892. július 17. 22. 993 szám. 24 Különfélék. (H) A Műemlékek Országos Bizottságának működése. In: Archeológiái Értesítő, XIII. évf. (1893). 380. 25 A rajzok teljes listája megtalálható Gerecze Péter közlésében, In: Szerk.: Báró Forster Gyula: Magyarország Műemlékei. I—II., Budapest, 1905- 1906. 408, 961. A rajzok közül hármat ma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtára őrzi. 26 Haraszy, 1931. 332. 27 A parókián őrzött jegyzőkönyv alapján. 28 Uo. 29 2007-ben készült el a templomtorony zsindelye- zése és a külső homlokzat fehérre meszelése és a Teleki László Alapítvány támogatásával falkutatásokat is végeztek. 30 Felirata: AZ EGYHÁZTAGOK KÖLTSÉGÉN / JA- VÍTATOTT1895-IK ÉVBEN / TÓTH JÓZSEF LELKÉSZSÉGE - HOVÉD / VARGA ISTVÁN GONDNOKÁGA ALATT. 31 Entz Géza: Még egyszer a nyugati karzatokról. In: Építés és Építészettudomány XII. (1980) 1. szám 133-14132 Dercsényi Dezső: A magyarországi művészet története a honfoglalástól 1800-ig. In: A magyarországi művészet története. Szerk. Fülep Lajos, Budapest, 1970. 77. 33 Uo. Entz Gézára hivatkozva. 34 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, Tervtár, leltári szám: K 7012. 35 A kutatásban segítségemre volt Jakucs Gábor, régész (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal). Egyéb irodalom Balogh Ilona dr.: Magyar fatornyok. Budapest, 1935. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (I—III. és V). Budapest, 1890-1913. Deák Géza: Az ungvármegyei „Tiszahát” népi építkezése és művészete. In.: Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztály Értesítője, VI. évf. 1910 (klny. Budapest, 1910). Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon. Budapest, 1973. Entz Géza: Nyugati karzatok román kori építészetünkben. In: Művészettörténeti Értesítő, VIII. évf. (1959) 2-3. sz. 130-142. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, I- II. Pest, 1851. Genthon István: Palágy (Ung), Palágykomoróc (Ung). KÖH, Könyvtár, é.n. Gerevich Tibor Szerk.: Magyarország művészeti emlékei. Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. Marosi Ernő Szerk.: Magyarországi művészet 1300- 1470 körül. Budapest, 1987. Szatmáriné Mihucz Ildikó: Középkori templomok Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nyíregyháza, 2004. Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok. Budapest, 1934Magyar Református Egyházak javainak tára: Kárpátaljai Refomátus Egyház, I-IV. IV. Ungi egyházmegye. Szerk.: Tenke Sándor. Budapest, 1999. Vályi András: Magyar országnak leírása. I—II. Buda, 179978
