Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára

tésével. Otertől ekkor értesültem először a land- strassi faragványokról, éppúgy, ahogy ő Jánoshida, Ócsa és Pozsega ornamentikájáról tőlem. Az inspirativ bécsi beszélgetést levelezés és magyarországi ill. szlovéniai tanulmányutak követték. A téma része lett mindkettőnk doktori disszertációjának: Oter, Mija Gorencic: Romanska in zgodnjegotska arhitekturna plastika na Slovenskem. Doktorska disertacija. Ljubljana, 2007. Kézirat, Universität Wien, Fachbereichsbibliothek Kunstgeschichte. 224-226,248; Rostás Tibor: Kapcsolatok Közép- Európa koragótikus építészetében. Doktori disz- szertáció. Budapest, 2007. Kézirat, ELTE, BTK, Művészettörténeti Intézet könyvtára. IV. fejezet 5-8; és egy-egy cikk is született belőle: Oter, Mija Gorencic: Vprasanje datacije poznoromansko- zgodnjegotske faze zupnijske cerkve sv. Jakoba v Kostanjevici na Krki, Acta Históriáé Artis Slove- nica 12, 2007, 5-16; Rostás Tibor: Három drá- vántúli emlék a 13. századból. In: Építészet a középkori Dél-Magyarországon. Tanulmányok. Szerk: Kollár Tibor-RosTÁs Tibor, megjelenés alatt, 212-287. Sajnos a mindezekre való utalásokat nem találtam meg Oter írásaiban — pedig nagyon kerestem azokat.

1 MlinariC, Joze: Zupnija sv. Jakoba v kostanjeviskem mestu do konca 18. stoletja. In: Vekov tek. Kostanjevica na Krki 1252-2002. Zbomik ob 750. obletniciprve listinske omembe mesta. Ed: Smre- kar, Andrej. Kostanjevica na Krki, 2003.134.

2 Kozák Károly: Ajánoshidai r.k. templom (voltpremontrei prépostság) feltárása. In: Jászkunság, 18, 1972/1, 89-90; Uő: Ajánoshidai r.k. templom, volt premontrei prépostság régészeti kutatása (1970-1974). In: Jubileumi Évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. Jászberény, 1974, 282.

3 Kozák 1972 (2. jegyzetben i. m.) 92-94; Kozák 1974

(2. jegyzetben i. m.) 282-283.

4 Ajánoshidai kapuk fejezetornamentikájának leíró

ismertetése: Raffay Endre: Magyarországi növénydíszes fejezetfaragványok az 1200 körüli évtizedekben, valamint kompozíciós összefüggések és stílusrétegek az esztergomi és a pilisszentke- reszti művészeti körökben. Doktori disszertáció. Budapest, 2007. Kézirat, ELTE, BTK, Művészet- történeti Intézet könyvtára. 176-178.

5 Kozák 1972 (2. jegyzetben i. m.) 91-92; Kozák 1974

(2. jegyzetben i. m.) 283.

6 A fejezetet a déli kapu elfalazásában tárták fel, és a

helyreállítás során helyezték vissza a déli mellékszentély déli és délkeleti oldala közötti falszögletbe: Kozák 1972 (2. jegyzetben i. m.) 89-91; Kozák 1974 (2. jegyzetben i. m.) 285.

7 Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka. Budapest, 1993, 302-304. kép; Csányi Károly - Lux Géza: Ócsa. Református templom. In: Technika, 20, 1939, 12-15. kép; Ócsa, ref. templom (volt premontrei prépostság), (Nagy

Emese): Pest megye műemlékei I. Szerk: Dercsé- nyi Dezső. Budapest, 1958, 537,545 és 548. kép.

8 Az ócsai déli kapu ornamentikájának ismertetése:

Raffay 2003. (4. jegyzetben i. m.) 159-162.

9 Az ócsai déli mellékszentély fejezeteinek leírása:

Raffay 2003. (4. jegyzetben i. m.) 142-150.

10 Hasonló építésmenettel számol: Raffay 2003. (4. jegyzetben i. m.) 165-166; 273; 275. is.

11 Például: Marosi, Ernő: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Budapest, 1984. 103, 122. (Jánoshida- Kalocsa); Takács Imre: Egy eltűnt katedrális nyomában. Újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk: Kollár Tibor. Szeged, 2000,313-316; Raffay 2003. (4. jegyzetben i. m.) 270-278. (Az esztergomi összefüggések kérdésében való állás- foglalást és a kérdés megtárgyalását itt és egyelőre kerülni szeretném.)

12 Peskar, Robert: Kostanjevica na Krki, ehemalige Klosterkirche. In: Gotik in Slowenien. Narodna Galerija Ljubljana. Ausstellungskatalog. Ljubljana, 1995- Kat. sz.: 6. 46-47.

13 Rostás Tibor: A besztercei volt minorita, ma görög katolikus templom. In: Műemlékvédelmi Szemle, VIII. 1998/2. 66.

14 Az épület ismertetése: Horvat, Zorislav-MiRNiK, Ivan: Graditeljstvo srednjeg vijekauPozeskoj kot- lini. In: Pozega 1227-1977. Urednik: Strbasié, Mariján. Slavonska Pozega, 1977.138-142; VukiCevic- Samarzija, Diana: Sakralna goticka arhitektura u Slavoniji. Zagreb, 1986 125-126; Uő: Mittelalterliche Kirchen der Bettelorden in Kroatien. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. Haris Andrea. Budapest, 1994. 65-66; Uzelac, Zlatko: Sjeverniportai crkve Sv. Dimitrija (Sv. Duha) u Pozegi. In: Radovi Ins- tituta za Povijest Umjetnosti XIX. 1995. 6-18; Kutnyánszky Ildikó: A koldulórendek és építészetük az Árpád-kori Magyarországon. In: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Budapest, 2000. 2. jav. és bőv. kiad. 112-113. A jelen cikkben nem tárgyalt faragványokról (is) részletesen az épületről szóló, megjelenés alatt álló monografikus tanulmányrészben: Rostás (* alatt i. m.) 213-230.

15 Erre Tóth Sándor hívta fel a figyelmem.

16 Erről legutóbb: Oter, Mija: Arhitekturna plastika nekdanje cistercijanske cerkve v Kostanjevici na Krki. Vprasanje tipologije in umestitve v srednje- evropski prostor. In: Acta Históriáé Artis Slove- nica 9. 2004. 5-19.

17 Studenitzen Mija Oterrel és Mezey Alice-zal jártam 2005 nyarán, a karzatról tett megállapításaim a közös helyszíni vizsgálat eredményein alapulnak. A karzat eredeti formájának megértését több újkori átalakítás és bővítés nehezíti. Eredetileg kétszakaszos lehetett, a nyugati szakaszát akkor választhatták le a templomról, amikor a rendházat reneszánsz kastéllyá építették ki. Magát a nyugati kar71