Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans így az indák közvetlenül a palmettákban végződnek, de egyúttal mögöttük folytatódnak is. Jellegzetes a há- romkaréjos félpalmetták alakítása is. A felső karéj igen keskeny, két széles keretező sáv között egy vájat alkotja; míg az alsó mélyen kanalasodik és erősen visz- szahajlik. A palmetták tövénél a karéjokat indító, elvékonyodó vájatok nem folytatódnak az inda tagolásában — mint sokhelyütt —, hanem félbehagyottak. Ezek a stílusjegyek olyan kőfaragót különítenek el a templom mesterei közül, aki nem képviselt különösebben magas színvonalat, néha a formákat félre is értette, és sablonosán, kicsit unalmasan faragta karakterisztikus motívumait. A sajátos stílus alapján erről a kőfaragóról azt is meg tudjuk mondani, hogy honnan érkezhetett Po- zsegára: a landstrassi ciszterci templom kiterjedt fa- ragványanyagában találjuk meg a pontos megfelelőit pozsegai műveinek. Nem csak a típusok, de a sajátos faragási stílus is visszaköszön. A szentélynégyszög zárókövének jó megfelelője egy kőtári darab, a krajnai ciszterci templom egyetlen ismert záróköve (14. kép), amelynek oldalához a templom mellékhajóinak megmaradt indításain megfigyelhető bordaprofil csatlakozik, és amely a kis mérete folytán is valamelyik mellékhajóból származhat. A két kompozíció a középmotívumot leszámítva megegyezik, és a stílusjegyek, így a lapos indakezelés vagy a felső palmettakaréj sajátosan keskeny kialakítása is azonos. (Ennek ellenére a mesterkéz nem ugyanaz, elég csak az emített felső karéj indát folytató felső részét, az alsó karéj alakítását, vagy az inda és a palmetta viszonyát összevetni). A pozsegai zárókő középrészét elfoglaló sajátos, kétkaréjos palmetták is megtalálhatók Landstrasson, például egy kőtári fejezeten vagy a kereszthajó egyik fejezetén. Emellett a pozsegai konzolokra jellemző, laposan ismétlődő, szőnyegszerű faragványkezelés a ciszterci templom faragványain is gyakori, például az északi mellékhajó egyik féloszlopfőjén és a déli mellékhajó egyik konzolén figyelhető meg. Az utóbbi olyan aszimmetrikusan begörbülő karéjos levelekből áll, amilyenek a pozsegai északi konzol alját is díszítik. Ez a korszakban Közép-Európában nem ritka levélforma a máshol ismeretlen, keskeny felső karéjú, karakterisztikus félpalmetta-alakítással együtt általános a ciszterci templom faragványain. Noha a landstrassi tagozatképzés és épületdíszítő plasztika közép-európai, elsősorban udvari példákkal jól rokonítható megoldásokat mutat,16 nincs konkrét köze a további pozsegai ornamentikához. A ciszterci apátságból teljesen hiányzik például a pozsegai dekoráció alaprétegét adó, álló, páros félpalmettás kompozíció is. Úgy látszik, hogy a krajnai ciszterci építkezésről mindössze egy, a pozsegai munkálatokban korlátozott szerepkörű kőfaragóval számolhatunk. Nem messze Landstrasstól, a délstájer Studenitz domonkos apácatemplomának nyugati végében elhelyezkedő apácakarzat'7 ornamentikája ugyancsak a ciszterci templom hatásáról tanúskodik. Itt a karzatboltozat keleti, középső támját megállító konzolon találkozhatunk a Landstrassról és Pozsegáról már ismerős, vékony felső karéjjal és lapos szárral rendelkező félpalmettákkal. Ezen kívül a délnyugati falszöglet faltámjának konzolén olyan lapos, száraz, karéjos levelek figyelhetők meg, amelyekhez hasonlók a pozsegai északi konzol felületét borítják be, igaz a stu- denitz-iak karcsúbb, a pozsegaiak szétterülőbb for- májúak. Ilyen levelek Tüijéről is ismertek, ott az északi pillérsor második pillérének északi konzolét díszítik és lefelé néznek. Noha ez a levéltípus a landstrassi anyagban nem maradt fenn, a studenitz-i ornamentika forrása is nyilvánvalóan a nagyszabású krajnai ciszterci apátság lehetett, ahonnan úgy látszik, hogy nemcsak a távolabbi ferences, de a közeli domonkos templomhoz is került munkaerő. A két, eredeti állapotban fennmaradt studenitz-i fejezet is Landstrasshoz kötődik. A rajtuk több sávban egymás fölött megfigyelhető, felfelé és lefelé forduló háromkaréjos levelek a ciszterci templom északi pillérsorának egyes fejezetein is feltűnnek — igaz, másféle kompozíciókba foglalva. Studenitz-ben 1237-ben, félje halála után, az örökségéből alapított templomot és kórházat Sophia, a gurki püspököket is adó Rohatsch miniszteriális családból. Az alapítványt 1245-ben, még Sophia életében ágostonos szabályok szerint élő apácaközösséggé alakították át, amelyet 1251-ben Berthold aquileiai pátriárka a pettaui (Ptuj, ma Szlovénia) domonkosoknak rendelt alá. Az új templomot a régi helyén Dietrich gurki püspök költségén építették és 1277-ben szentelték fel.18 A nyugati karzat stílusformái jól illeszkednek az alapítási adatok idejéhez és egyelőre semmi okunk, hogy az építését — itt is, akárcsak Pozsegán, a 13. század két középső évtizedére gondolhatunk — a templom nyugati részének építésétől elválasszuk.^ Mint láthattuk, Landstrass a koragótika idején rövid időn belül kétszer is kapcsolatba került északkeleti szomszédjával. A két érintkezés független egymástól és fordított irányú. Előbb, a 13. század elején a magyar- országi koragótika hatott a krajnai település plébániatemplomára, utóbb, a tatárjárás után, a század közepe táján a landstrassi ciszterci apátság farag- ványstílusa jelentkezett a délvidéki Pozsega ferences templomának szentélyében. A plébániatemplom kapuinak ornamentikája olyan egységes, hogy ide talán csak egy-két kőfaragó és a tervek érkeztek, míg a pozsegai szentély három faragványának esetében még korlátozottabb kapcsolatról beszélhetünk. Figyelemre méltó, hogy a ciszterci templom plasztikai dísze egy domonkos és egy ferences templomban is megjelenhetett, a rendi ízlés az ornamentikát nem specifikálta. A korábbi kapcsolatnak különös értéket biztosít, hogy a landstrassi kapuk és faragványaik a gótika első megnyilvánulásai a krajnai őrgrófság területén. Jegyzetek * Az itt leírtak nem kizárólag saját kutatásaimon alapulnak. A kapcsolatok feltérképezésének kiindulópontja a szlovén kutatóval, Mija Oterrel való bécsi találkozás volt, 2004-ben, Mario Schwarz közvetí70
