Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára 13. kép. A pozsegaiferences templom szentélynégyszögének záróköve, Mudrák Attila fotója, 2001. egyenes záródású szentélyével és két-két mellékkápolnájával a klasszikus ciszterci alaprajzi típust követi. A travée rendszerű hosszház görögkereszt alaprajzú pillérei a szögletekben háromnegyed- a fő irányokban vaskosabb féloszlopokkal bővítettek. A főhaj óboltozatot előkészítendő a megfelelő pilléroldalak három támmal a főhajófalon megszakítás nélkül futnak fel. A részletformákat a visszalépcsőzött és profilált csúcsíves árkádok és hevederek, a rézsűs kávájú ablakok, a csúcsívtagos bordák és az átlós helyzetű, gyakran tó- ruszkonzolokkal díszített, menedékes attikai lábazatok jellemzik. Az apátságot 1234-ben alapította Bernhard von Spanheim, Karintia hercege. Johannes von Viktring (1312-1345) adata szerint Jutta, a herceg 1236 előtt meghalt felesége a főoltár melletti Evangelista Szent János-oltárnál temetkezett. 1249-ből való a második alapítólevél, amelyben a herceg további jogokat és birtokokat adományozott a kolostornak. A Jutta temetésére vonatkozó adat alapján az építkezés a keleti részen az alapítás után közvetlenül megindulhatott.12 A részletformák is ezt erősítik, a mellékszentélyeknél figyelhetők meg egyedül a régiesebb kockafejezetek. A templom többi részén (így már az északi belső mellékszentélyen is) egy jellegzetes, lapos faragványstílus az általános, és a profilok is egységesek, ezért nem kell elhúzódó, többszakaszos építésmenettel számolni, így a templom hosszházának ismert keleti fele (a 15. században a hosszház nyugati részét elbontották) is elkészülhetett a század közepe tájára. A markáns faragványstílus a délstájerországi Studenitz (Studenice, ma szintén Szlovéniában) domonkos apácatemplomának nyugati karzatán és a drávántúli Pozsega (Pozega, ma Horvátország) ferences templomának egyes szentély- faragványain is feltűnik, landstrassi kőfaragók jelenlétét igazolva. Vizsgáljuk meg ezeket a kapcsolatokat is közelebbről. Az eredetileg Szent Demeter tiszteletére szentelt pozsegai ferences templom fafedéses hajóval és alacsonyabb, boltozott, kétszakaszos szentéllyel épült. A hajó az újkorig boltozatlan lehetett, mivel a padlástérben a jelenlegi csehsüvegboltozatoknál korábbi boltozásra utaló nyom nem látható. Az épület az egyik első sokszöges szentélyzáródású koldulórendi templom a középkori Magyarországon. Hasonlóan korai példa, ugyancsak a 13. század közepéről, a besztercei (Bistritz / Nősen, Bistrita, ma Románia) Mária tiszteletére épült minorita templomja A pozsegai szentély boltozatait lizénás alátétű háromnegyedoszlopok tartják, a két szentélyszakasz között rövid törzsű, de erős kiü- lésű, konzolosan megállított hármas támköteg látható. Az oszlopfők és a szentély díszített faragványainak zöme a IV. Béla korát az 1250-es évekig jellemző, közép-európai összefüggésrendszerbe illeszkedő magyarországi udvari stílus hatását mutatják, M Számunkra jelen esetben a pozsegai szentély azon néhány faragványa bír különös jelentőséggel, amely lapos, szétterülő ornamentikájával stilárisan világosan elkülönül a többitől.^ így a szentélynégyszög záróköve és a két szentélyszakasz közti támkötegek kon- zolai. A konzolok a támkötegeknek megfelelően hármas tagolásúak. Az északinak a felületét kissé fantáziátlan levélszőnyeg borítja el. A többsoros kompozíció felső levelei az alsók mögül jönnek elő, vagyis a levelek egymásra takarnak, ám a faragvány mégis lapos marad. A déli konzol és a zárókő palmettás indái egyazon, igen jellegzetes felfogásmódban készültek (13. kép). Az indák kidolgozatlan, lapos szalagként jelennek meg — míg más, jobb színvonalú faragványokon, például a szentélyfej zárókövén sokszögesen alakítottak. A szentélynégyszög zárókövénél nincsenek világosan elkülönítve a kerettől, és a motívum néhol olyan zavaros, hogy az sem világos, hogy hány inda van. A konzolnál a növényi szár (vagy szárak) egyúttal a hármas tagolású konzol részeit is elválasztják. Az inda és a palmetták találkozása egyik faragványon sincs rendesen kidolgozva, mivel hiányzik a palmettanyél és 14. kép. Zárókő a landstrassi ciszterci templom mellékhajójából, Rostás Tibor fotója, 2004. 69
