Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára századi ládika21 típusában és méretében ugyan nem, de a festett díszítésekben szintén közel áll. Az előol- dalon a zár két oldalán lévő medaillonban arabeszk, kétoldalt madarak, közöttük páva és búbos banka. A glasgowi múzeumban lévő késő XII. századi festett elefántcsont doboz22 kifestése a méretbeli különbsé­gekből adódó eltérésektől eltekintve szintén közel áll. Tetején a veretek között lévő öt medaillonban orosz­lán, két páva és két gazella, közöttük madarak növényi díszben, a sarkokon szív alakú palmetta. Az előoldalon a zár két oldalán medaillon arabeszk díszítménnyel. A hátoldalon a középen lévő medaillonban oroszlán két­oldalt egy-egy madár kitárt szárnyakkal hátulnézetből bravúros könnyed rajzzal. Már a néhány említett példa alapján szinte teljes biztonsággal rekonstruálható az esztergomi doboz egykori díszítése. A tetején lévő me- daillonokban arabeszk, közöttük madarak és esetleg növények, a sarkokban szív alakú palmetták lehettek. Az előoldalon a zár két oldalán szintén arabeszk, a két rövidebb oldalon medaillonban oldalnézetben ábrázolt négylábú állat, feltehetően oroszlán, kísérő díszre a kis méret miatt aligha gondolhatunk. A hátoldal közepén lévő medaillonban a legyező alakú forma pávaként ér­telmezhető, két oldalt egy-egy oldalnézetben ábrázolt madárral. A kisebb méretű dobozokat az esztergomihoz ha­sonlóan készítették, vagyis a vékony elefántcsont la­pokat élberagasztás után elefántcsontból készült hen­geres csapokkal összefogatták. Ez az eljárás látható többek között a firenzei Museo Nazionale del Bargello gazdagon faragott cordobai kazettáján,23 valamint a kölni St. Andreas ereklyetartó ládikáján24 és St. Ursula elefántcsont pyxisén.25 Csak a nagyobb ládákat készí­tették famaggal, melyre ráerősítették a vékony ele­fántcsont lapokat. Belsejüket egykor kibélelték, né­mely példányban ez a mai napig fenn maradt. A tori­nói Museo Civico di Palazzo Madama ládikájának bé­lése drága, medaillonos szövet.26 A salzburgi Dóm­múzeum kazettáját pedig vörös selyemmel bélelték.27 Ezeknek az eredetileg világi használatra készült do­bozoknak jelentős része ma is templomi kincstárakban és egyházi gyűjteményekben található Olaszország­ban éppúgy, mint az Alpoktól északra fekvő orszá­gokban. Vásárlás vagy ajándékozás révén kerülhettek ezekre a helyekre. Néhány esetben források is igazol­ják eredetüket és funkciójukat. Például a XVII. századi források szerint a kölni St. Gereon-beli káptalan 1374. augusztus 2-án egy nagy elefántcsont ládát ajándéko­zott a maastrichti Sint Servaasnak Szent Orsolya és társa, valamint Szent Gereon és egyik katonája erek­lyéjével.28 Jóllehet, témánkhoz távolabbról kapcsoló­dik, de a dél-itáliai és szicíliai moszlim műhelyekben készült elefántcsont tárgyak megbecsülését bizonyítja a következő adat is. Eszerint az angersi püspök, Guil­laume de Beaumont 1255-ben pedig egy XII. századi szaracén elefántcsont kürtöt vásárolt és a székesegy­házának ajándékozta, amit szintén ereklyetartóként használtak. 29 Azonban a legtöbb esetben nem ismer­tek az erre vonatkozó feljegyzések. A siegburgi St. Ser­vatius kerek elefántcsont dobozkája Szent Benignus 1190 körül készült ereklyetartó szekrényében volt.30 a kölni Szent Orsolya templom hasonló alkotása szintén ereklyék őrzésére szolgált, amint azt az alján lévő hi­telesítő pecsét tanúsítja.3i Ez utóbbiak formájuk és kis méretük végett főként a konszekrált ostya őrzésére szolgáltak, közülük több található még ma is a salz­burgi templomokban.32 Az esztergomi Keresztény Múzeum elefántcsont do­boza tehát típusa, veretei és festett díszítése révén a so­rozatgyártásra specializálódott szicíliai XII. századi arab műhelyek jellegzetes alkotása, melyet akár erek­lyék őrzésére is használhattak. Simor János Schnütgentől vásárolta a szóban forgó elefántcsont dobozt, de vajon hogyan jutott a kiváló kölni kanonok gyűjteményébe. Noha a kölni templo­mokban a mai napig őriznek szicíliai-arab elefánt- csont dobozkákat, például a St. Gereonban egy VIII. századi jemeni ereklyetartót;33 a St. Andreasban egy ereklyetartó ládát a XII-XIII. századból,34 vagy a St. Ursulában elefántcsont pyxist,35 nem valószínű, hogy a városban, vagy az egyházmegyében szerezte be. Czo- bor Bélának megemlítette, hogy a Rajna vidékén és kö­zeli környékén kevés „jóravaló egyházi műtárgy” for­dult meg az antikváriusoknál, nagy volt a konkurencia a jobb tárgyakra.36 Schnütgen — mint ismert — 1880 októberében is hosszabb utat tett meg Olaszországban. Az első állomás Verona volt, majd rövid ideig tartóz­kodott Velencében, Padovában, Ferrarában, Bolog­nában és Firenzében. Útját megnyújtotta egészen Szi­cíliáig, és novemberben már Rómában volt. Elsősor­ban szöveteket, hímzéseket, festményeket és liturgikus felszerelési tárgyakat vásárolt.37 Czobor Bélával foly­tatott beszélgetése során is megemlékezett ezekről a körutakról. A legutóbbi öt év alatt beutazta háromszor Olaszországot és „a mit az antiquariusoknál néha nem­csak méltányos, de igen tisztességes áron kaphattam, mind velem hoztam.” Mivel ekkor a középkori tár­gyak a reneszánsszal és az antikkal ellentétben nem keresettek, szerencséje volt, és „egy kis körültekintés­sel és a közönségesnél élesebb szemmel — erre Olasz­országban van a legnagyobb szükség — sikerült egész sorozat középkori műkincset összeszedni.”38 Minden bizonnyal az egyik ilyen alkalommal vásárolhatta meg valamelyik olaszországi városban a XIII. századi szi­cíliai-arab írószertartóval39 és a számkombinációs zár­ral ellátott pyxisseNo együtt a ma Esztergomban őrzött festett elefántcsont dobozt. Jegyzetek 1 Czobor Béla: Schnütgen műgyűjteménye Kölnben. In: Egyházművészeti Lap IV.évf (1883), 295-304. 2 Czobor Béla: Keresztény múzeum Esztergomban. In: Egyházművészeti Lap. V. évf. (1884), 361-365. 3 Esztergom, Keresztény Múzeum, Köln, XII. század; 12x26x19 cm; ltsz.: 59.52.1. 4 Esztergom, Keresztény Múzeum, ltsz.: 59.53.1.- A doboz elefántcsont lapjai több helyen eltörtek, al­ján pirosas elszíneződés látható. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom