Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Omnis creatura significans 5 Czobor, 1884. 363. 6 Magyarország műemléki topográfiája.I.kötet. Esz­tergom. í.rész. Szerk.: Gerevich Tibor, Összeállí­totta Genthon István. Budapest 1948.181. — 1958- ban Sz. Koroknay Éva leltározta be a tárgyat, XII. századra datálta. 7 Elbern, Victor H. : Aus dem Zauberreich des Mit­telalters. Ein kölnisches Beinkästchen in Eszter­gom (Gran). In: Kunst als Bedeutungsträger. Ge­denkschrift für Günter Bandmann. Herausgege­ben von Werner Busch, Reiner Hausherr und Edu­ard Trier. Berlin, 1978. 43-59. 8 A textilművészet hatása és mintaadó szerepe az ele­fántcsont-művészetre és természetesen más mű­vészeti ágakra is, általános, a korra jellemző, de az emlékanyag nagyfokú töredékessége miatt pontos analógiát nehéz lenne találni. John Beckwith is ha­sonló következtetésre jutott a cordobai ládikák fel­dolgozásakor. Ld: Beckwith: Caskets from Cor­doba. London i960.16-20. 9 Fehérvári Géza: Az iszlám művészet története. Bu­dapest 1987.22,79,89,94; Sourdell-Thomine, Ja- nine - Spuler, Bertold: Die Kunst des Islams. Propyläen Kustgeschichte. Berlin 1990,45. — En- cilclopedia delVArte medievale. Vol X. Roma 1999, 594-598. A keresztény és iszlám művészet kapcso­latához alapvető tanulmány: Swoboda, Karl M.: Berührungen der Christlichen-abendländischen Kunst mit der Islam. In: Alte und Neue Kunst 1952. 7-33­10 Campbell, Robin: The Art of Islam. London 1976. 147-156. 11 Sourdell-Thomine - Spuler, 1990. Nr.: 104 (p. 204-205), Nr.: 105 (p. 205) 12 Beckwith, i960. 28-29. tábla; Sourdell-Thomine - Spuler, 1990. Nr.:i96 (p. 263-264) 13 Beckwith, i960. 23. tábla — Sourdell-Thomine - Spuler, 1990. Nr.: 106 (p. 205) 14 Encilclopedia delVArte medievale. Vol X. Roma 1999, 594-598. 15 Trnek, Helmut: Vorbemerkungen zur Ausstellung. In: Nobiles Officináé. Die königliche Hofwerk­stätten zu Palermo zur Zeit Normannen und Stau­fer im 12. und 13. Jahrhundert. Herausgegeben von Wilfried Seipel. Wien 2004.19-23. 16 Burruso, Andrea: Federico II e la tradizione cul­tural arabo-islamica. In: Federico II immagine e potere, a cura di Maria Stella Caló Mariani e Raf- faella Cassano. Bari 1995. 15-19. 17 Nobiles officináé. Nr.: 66, p. 259-264. 18 A korlátozott terjedelem miatt csak utalásként megemlítve a keleti hatásokat is befogadó dél-itá­liai elefántcsont-művészet legjelentősebb alkotása, az 1084-ben felszentelt salernói dóm egykori be­rendezési tárgya, melynek egy részlete, A madarak és halak teremtését ábrázoló kis dombormű az Iparművészeti Múzeum elefántcsont-gyűjtemé­nyének egyik legkiemelkedőbb darabja (ltsz.: 18.858). In.: L’enigma degli Avori medievali da Amalfi a Salerno. A cura di Ferdinando Bologna. Salerno 2008. Vol.2., Nr.: 14. 19 Fillitz, Hermann - Pippal, Martina: Schatzkunst. Die Goldschmiede- und Elfenbeinarbeiten aus ös­terreichischen Schatzkammern des Hochmittelal­ters. Wien, 1987. 8. Nemcsak Szicíliából ismert ez a jelenség, hanem ezen kívül a XII-XIII. században Köln is a csontból készült ereklyetartók iparszerű sorozatgyártásának a helye. Ld.: Miller, Markus: Kölner Schatzbaukasten. Die Große Kölner Be­inschnitzwerkstatt des 12. Jahrhunderts. Mainz 1997- 41-46, 48-49­20 Rosser-Owen, Mariam: Ivory 8th to 17th centuries. Tresaure from the Museum of Islamic art, Quatar. Doha 2004. Nr.: 5. Inv.Nr.: IV. 03.97. 21 Inv.Nr.: KFMV 60; mérete 16,5x35x19 cm. — Sour­dell-Thomine - Spuler, Nr.: 190, p. 260-261. 22 Inv.Nr.: BC. 21.1; mérete 7,3x18,4x10,3 cm. 23 Campbell, 1976. p. 147; Nr.: 148. 24 Omamenta ecclesiae. Kunst und Künstler der Ro­manik. Katalog zur Ausstellung des Schnütgen- Museums. Hrsg. Anton Legner. Köln 1985. 2. köt. Nr.: E59. 25 Ornamenta ecclesiae, 2. köt., Nr.: E 111. 26 Federico II, Nr.: 8.7. 27 Fillitz - Pippal 1987. Nr.: 56. 28 Ornamenta ecclesiae, 3. köt., Nr.: H 20. 29 Ornamenta ecclesiae, 3. köt., Nr.: H 13a. — A szi­cíliai vagy dél-itáliai műhelyekben készült elefánt- csont kürtök a középkorban nagyon elterjedtek voltak, gyakran használták ereklyetartónak. Egyik legszebb példája a Bécsben őrzött kürt, in: Haag, Sabine: Meisterwerke der Elfenbeinkunst. Kurz­führer durch das Kunsthistorisches Museum. Hrsg von Wilfried Seipel. Wien, 2007. Kat. Nr.: 4. 30 Monumenta Annonis. Köln und Siegburg. Welt­bild und Kunst im hohen Mittelalter. Hrsg von Anton Legner. Köln 1977. Nr.: D 18. 31 Ornamenta Ecclesiae, 2. köt., Nr.: E 111. 32 Salzburgs Alte Schatzkammer. Ausstellungska­talog 11. Juni bis 15. September 1967 in Oratorien des Salzburger Domes. Salzburg 1967. Nr.: 15. Fil­litz - Pippal, 1987. Nr.: 60-63. Közülük sajnos néhány elkallódott. 33 Ornamenta ecclesiae. 2. köt, Nr.: E 33. 34 Ornamenta ecclesiae. 2. köt, Nr.: E 59. 35 Ornamenta ecclesiae. 2. köt, Nr.: E 111. 36 Czobor, 1883. 301. 37 Bertram-Neunzig, Evelyn - Brunner, Manfred: Daten zu Leben ud Werk des Alexander Schnüt- gen. In: Alexander Schnütgen. Colligitafragmenta ne pereant. Gedenkschrift des Kölner Schnütgen- Museums zum 150. Geburtstag seiners Gründers. Heausgegeben von Hiltrug Westermann-Anger- hausen. Köln 1993.358. A Schnütgen-gyűjteményt bemutató archív felvételek egyikén, amely az öt­vöstárgyak szobáját mutatja be, a lapos tárlóban egy szicíliai arab pyxis jól felismerhető, néhány lá- dikáról csupán sejthető a származása. I.m.: 251,10. 44

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom