Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Társtudományok
Barna Gábor A „magyaros” Szent Erzsébet Családunkban, a Barna-család ősi kunszentmártoni házában (Kunszentmárton, Érpart 9.) az 1920-as évekig a nagyház, vagy tisztaszoba egyik dísze volt az a Szent Erzsébet kép (1. kép), amely az alamizsnaosztó Árpád-házi szentet ábrázolja a kor magyaros ruhájában: piros pruszlikban, fehér ingben, zöld szoknyában és csipkés fehér kötényben, fején koronával és hátára hosszan leomló fátyolban, amint pénzt ad egy mankójára támaszkodó, félig meztelen, szakállas koldusnak. Mögötte, boltíves kapualj előtt szolgálója egy tálcán kis kenyereket tart. A koldus feje fölött a lombkoszorúval övezett koronás magyar címer elmosódott, halvány képe. A kép készítésének és a családhoz kerülésének ideje ismeretlen.1 Ugyanez a jelenet látható egy másik kunszentmártoni család, a Józsa-család birtokában2 lévő képen is (2. kép), amelyet szignója szerint egy bizonyos Bara- nyi 1869-ben festett. A festőről szinte semmit sem tudunk. A kunszentmártoni Élő Rózsafüzér Társulat jegyzőkönyvéből csupán arra derül fény, hogy Baranyi András Szentesen lakó „pictor” volt, aki 1852-ben és 1855-ben a kunszentmártoniak búcsús lobogóira képeket festett.3 Példánk arra enged következtetni, hogy Baranyi András az 1850-es években a környék ismert, foglalkoztatott festője lehetett.4 A két festmény láthatóan nem egy kéz alkotása. Az első tanultabb festő műve, a második jellegzetesen naiv kép. 1. kép. A magyaros Szent Erzsébet. Budapest, magántulajdon. Olaj, vászon. 83x44 cm. 1855 körül. Fotó: Fábián Dénes 2. kép. A magyaros Szent Erzsébet képe. Kunszentmárton, magántulajdon. Olaj, vászon. 94x52 cm. 1869. Baranyi pictor. Fotó: Fábián Dénes. Előképüket Jakobey Károly metszetében találtam meg (3. kép), amit Axmann József vésett, kiadója pedig Lonkay Antal volt. A metszet alatt szöveg: Árpádházi szent ERZSÉBET! Pártfogold a magyar népet! Dátuma nincs, valószínűleg az 1850-es évek közepén készülhetett. A kép az 1950-es évek elejéig a nemes fehérgyarmati Tóth család kunszentmártoni klasszicista udvarházában volt látható.5 Két olajkép a nemzeti színekbe öltöztetett Szent Erzsébettel az alföldi kisváros, Kunszentmárton polgárosodó parasztcsaládjainál, s egy metszet a kisnemesi családban azt jelzi, hogy Szent Erzsébet tiszteletének sajátos jelentősége lehetett a település 19. század végi életében. Ez a körülmény indította el kutatói érdeklődésemet. Rövid tanulmányomban először a Jakobey-képről, lehetséges előképeiről, párhuzamairól, majd e sajátos Szent Erzsébet-ábrázolásnak a magyar nemzeti identitás megjelenítésében és kifejezésében elfoglalt 19. század végi szerepéről szeretnék röviden szólni. 1. Jakobey Károly Szent Erzsébet képének előképei A hazai barokk Szent Erzsébet ábrázolásának kikristályosodott képi megjelenítését a festészetben Szilárdig Zoltán6 és Kostyál László7 foglalta össze rövid tanulmányban. Szilárdfy Zoltán szerint a barokkban a magyar szentek közül Szent Erzsébet ikonográfiája a leggazdagabb, s Mária Terézia uralkodása alatt keletkezett.8 A korábban esetleges megoldások a 18. század második harmadától feltűnő hasonlatosságot mutat387
