Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Társtudományok
Omnis creatura significans nak.9 Azokra a művekre utalok csupán, amelyek Jakobey Károly metszetének előképét jelenthetik. Ilyen előzmény Dorffmaister István (?) Árpád-házi Szent Erzsébet képe a Soproni Múzeumban, amely hasonló kompozíciót mutat: Erzsébet pénzt ad a profilból ábrázolt, féltérdre ereszkedő koldusnak, mögötte a szolgálólány kosarat vagy tálcát tart, amiben a többi adomány látható. Erzsébet feje fölé egy angyal koszorút (?) emel. Ezeken a képeken a mozgalmas tömegjelenet néhány szereplőssé egyszerűsödik, amelyben Szent Erzsébet és a koldus a főszereplő, s a kompozíció, a kép néhány eleme pedig ismétlődően felbukkan. Johann Bergl-nek tulajdonítják (?) Árpád-házi Szent Erzsébet képét a zsámboki plébániatemplomban (1777-ből). A kép jobb alsó sarkában látható koronás magyar címer a szent magyar származására utal, arra, hogy alakjában magyar szentet tisztelünk. Egyúttal királyi származását is jelzi.10 Érdekessége a zsámboki képnek, hogy Szent Erzsébet alakjában Mária Teréziára ismerhetünk. Ez a Mária-ábrázolások vonatkozásában nem volt ritkaság abban a korban. Azt jelzi, hogy az ilyen képeknek valamilyen egyéb társadalmi vonatkozása is volt. Ez a kompozíció hamar közismertté vált másolatokon, kis szentképeken keresztül.11 Magyarországon gyorsan adaptálták az ábrázolást, mert jól kifejezte a Szent Erzsébetről kialakult sztereotípiákat.12 Mind kompozícionálisan, mind színeit tekintve a Jakobey-kép kunszentmártoni változatainak párhuzamát találjuk meg egy Székesfehérvárról, a székes- egyházból származó templomi lobogó képén. A zászlóképet művészi kvalitásai miatt Szilárdfy Zoltán Jakobey Károlynak attribuálja, aki a székesfehérvári egy/ A*tf/U • fs-' S//-/ f 3. kép. „Árpádházi szent Erzsébet. Szerz. Jakobey Károly. Véste Axmann József. Kiadta Lonkay Antal.” Gr. Montel- embert Szent Erzsébet thüringiai hercegnő története. Eger, 1862 illusztrációja. 4. kép. A tibolddaróci templom Szent Erzsébet főoltárának képe. házmegyében sokat dolgozott. Elkészítésének időpontját pedig a lobogó másik oldalán lévő Szeplőtelen Fogantatás kép alapján 1855 körülire, utánira datálja.« 2. Ki volt Jakobey Károly? Jakobey Károly a 19. század közepének elismert, sokat foglalkoztatott festője. Pesten és Bécsben tanult, oltárképeket és portrékat festett akadémikus stílusban. Egyházi tárgyú képei gyakran régi mesterek kompozícióinak változatai. Művészetéről Nagyszandai Szekeres Margit írt 1938-ban tanulmányt.« Jakobey „eleinte portrékat, csendéleteket, állatképeket festett, később megpróbálkozott a genre-festészettel és az allegóriával is. [...] Az [ezemyolcszázjötvenes évek vége felé mindinkább a történeti arcképfestés foglalta le...”'5 A hatvanas évek közepétől egyre több egyházi megrendelést kapott, s egyike lett a legtöbbet foglalkoztatott egyházi festőinknek.16 Szent Erzsébet képét is több alkalommal és több helyre is megfestette. Műveinek a számadáskönyvek alapján összeállított időrendi jegyzéke szerint 1854 körül készítette első Szent Erzsébet képeit Zalka János pesti teológiai tanár, későbbi győri püspök megrendelésére — rögtön hármat is.« 1868 körül ismét megfestette Erzsébetet, ám ez a képe lappang a jegyzék szerint,18 majd megint elkészítette Novákovics János vicerektor megrendelésére 1874 körül.« Műveinek listája megemlíti még egy 1885-ös vázlatát20 és az óvári plébániatemplom (v. Nógrád megye, ma Szlovákia, Olovary) főoltárképét ugyancsak 1855-ből.21 Ám az N. Szekeres Margit összeállította jegyzékből hiányzik épp a legkorábbinak tartott Szent Erzsébet kép, a tibolddaróci templom képe (1853 — 4. kép),22 amelyet 1853-ban Bartakovics Béla egri érsek meg388
