Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára Üdvözlégy illatos virág, üdvözlégy eléghetetlen bokor, üdvözlégy átláthatatlan mélység, az Úr van leveled.”^ 2. Istenszülő bevezetése a templomba Az ikon megértéséhez egy, a keresztény Nyugaton is egyre teijedő misztikus lelkiségi mozgalom, a hészük- hazmus ismerete szükséges.2 * * * * * * * * * * * * * 16 * A „hészükhia” (gör.) eredetileg „csöndet” jelent, amelyen speciálisan egy sajátos szenvedélymentességet, (apatheia) értünk. Ebben az esetben a tevékeny élet, és a szemlélődés egymásba olvadnak. Maga az elnevezés, már a IV. századtól nyomon követhető. Az első három keresztény évszázad keresztényüldözéseinek elmúltával, egyrészről a „lelki vértanúság,” másfelől a „biosz angelikosz” — az angyali élet, emberi testben — eszméje került előtérbe.^ A kiindulás kettős gyökerű: egyrészt Jézus nevének szüntelen segítségül hívásában rejlik, másrészt a Tábor-hegyi látomás természetének magyarázatában. Maga a szöveg egy rendkívül rövid fohász: „Uram Jézus Krisztus, isten Fia, könyörülj rajtam, bűnösön.” Ez a rövid mondat magán hordja több, mint másfél évezred történelmi súlyát, lelki tapasztalatát, és kiélezett viták, szenvedélyek kavarogtak körülötte, vértanúk vére csillog rajta. A keresztény Keleten reneszánszát éli, és Nyugaton is egyre nagyobb tekintélye van. Teológiai hátterének részletezésétől most eltekintünk. A misztikus kiindulópont abban a kérdésben rejlik, hogy mit láttak a tanítványok, Péter, Jakab, és János, a Tábor-hegyi jelenés alkalmával. Az évezredes jámbor, és magabiztos csendet váratlanul éles szellemi küzdelem váltotta fel, a XIV. századi Bizáncban. Nyugati hatásra, némely szerzetesek, és teológusok, a világi hellénizmus, és a filozófiai újplatonizmus oldaláról erőteljes támadást intéztek a patrisztikus alapon álló ortodoxia ellen. Felfogásuk szerint a hit igazságait a természetes ész segítségével kell magyarázni: első volt számukra a „gnoszisz,” az értelmi megismerés. Ez a támadás az említett lelkiségi mozgalmat is érintette. A végkifejletet Palamasz Szent Gergely fogalmazta meg: „Az őskép változatlan szépsége, Isten dicsősége, Krisztus dicsősége, az istenség sugara, a Szent Lélek dicsősége, az istenség sugara, vagyis az isteni lélek energiája, a Szentháromság mindhárom személyének sajátja, Isten külső feltárulkozása.”18 A hészükhaszta lelkiséggel, ugyanolyan belső meggyőződésre, és tapasztalatra lehetséges jutni, mint a három tanítványnak a Tábor hegyén. Természetesen a hészükhaszta lelkiségnek az Úrszínváltozást ábrázoló ikon az emblematikus jelképe. De a hozzá vezető küzdelmes lelki utat az Istenszülő templomba való bevezetése ikonja tárja fel. (Ünnepe: november 21.) Nem tartozik a bizánci egyház legrégebbi ünnepei közé. A VII. század végén ad hírt először róla Krétai Szent András, a neves himnuszköltő. Nyugaton először 1374-ben ünnepelték, XI. Gergely pápa idejében. Az Istenszülő születéséhez hasonlóan, a templomba való bevezetéséről sem adnak hírt a kanonizált írások, 2. kép. Makláry Zsolt: Istenszülő templomba vezetése. A hajdúböszörményi görög katolikus templom ikonosztázi- onján. Fa, tempera, 40 x 35 cm. 2004 csak a Hagyomány, és az apokrif iratok. Nem csak, mint történetet adják elő, a zsidó hagyományhoz igazodva, hanem misztikus tartalmat adnak hozzá. Nem csak a templomba vezetik be, hanem a Szentélybe is, ahol — ottlétének jogosságát alátámasztandó — angyalok szolgálnak neki. Ismét, az emberi kézzel épített templomban, a testében templommá váló Istenszülő foglalja el az egyedül nekijáró méltóságot. Fizikailag, a templom kapujától, a lépcsőkön keresztül, a szentélybe ér. Ez a térbeli és időbeli haladás jelképezi a lélek szenvedélymentességét, és megnyugvását kereső személy misztikus útját. Ez a bizonyos „hármasság” megtalálható a templom misztikus értelmezésében is: az előcsarnok a bűnbánat és megtisztulás, a hajó a megvilágosodás, a szentély pedig, a jövendő átistenülés szimbolikus helye. A teljes részletességgel kidolgozott ikontáblákon, is megtalálható ez a hármasság: a templom kapujában, a főpap fogadja a kíséretével érkező gyermek Szüzet. A tábla közepén, 15 lépcsőfokon halad föl a szentély felé. (A szerzetesek a Zsoltároskönyvet 15 részre osztva recitálták, hétről hétre.) Végül a szentélyben trónon ül, ahol angyalok szolgálnak neki (2. kép). A mellékelt kép, a hajdúböszörményi görög katolikus templom ikonosztázionjának ünnepsorában látható. Az eredeti kéttornyos homlokzatú, hatalmas templomot 1892- ben fejezték be, de a templomhajó hamarosan süly- lyedni kezdett, ezért a két torony meghagyásával 1983- ban felrobbantották. Az újonnan épített centrális terű 323
