Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára 3. kép. Roskovics Ignác: Szent Margit és Szent Erzsébet. Archív fotók a MNG Festészeti Osztályának Fotótárából, Itsz: gi.g; gi.10. Roskovics Ignác: Szent Margit és Szent Erzsébet. Terézvárosi Avilai Szent Teréz Plébániatemplom szült, melyet Hauszmann ajándékba kapott a művészt Ő1.25 Az eredeti Roskovics-féle vászonképek hollétéről a nagyközönség sokáig semmit sem tudott, pedig a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrizték őket. 1990-ben azonban a Nemzeti Múzeum arra hivatkozva, hogy a „Történeti Képcsarnok elsősorban hiteles képeket gyűjt, így a XIX. század végén keletkezett Árpád-házi királyok és szentek inkább a Galéria profiljába tartoznak,” átadta őket a Magyar Nemzeti Galériának.26 Ilyenformán a Történelmi Képcsarnokból még 1951-ben átkerült, két Szent István-jelenettel együtt kiegészülhetett a teljes sorozat. Az újabb kutatások alapján derült fény arra, hogy a budapesti terézvárosi templomban található falképek valószínűleg a Szent István-terem képeinek redukált változatai (3. kép), ezek Roskovics szignóját viselik magukon 1915-ös évszámmal. A datálás érdekessége, hogy Roskovics halála előtt (1915) néhány évvel már megvakult, ezért az 1915-ös dátum nem a képek keletkezési idejét jelentheti, hanem valószínűleg a templomba kerülésük időpontjára utalhat .27 Roskovics a sikeres munka után megrendelést kapott a Kecskeméti Nagytemplom falképeinek elkészítésére. A templom kifestésénél egyházi és művészi szempontból egyaránt egy egységes vezéreszme érvényesítését tekintette feladatának. A szentély boltozatán a felhőkön trónoló Atyaisten, a boltozat közepén galamb képében a Szentlélek, a boltozat két oldalán az Eucharisztia a monstranciát tartó angyalcsoporttal a Szentháromságot szimbolizálja (4. kép). A templom hajójának boltozati mennyezetképe, a magyar szentek hódolatát ábrázolja a Magyarok Védelmezője, Szűz Mária előtt. A főhajó másik mennyezetképén Szent Miklós püspök, a város védőszentje, megáldja Kecskemét pász- torkodó és földművelő népét. A harmadik falképen Mihály arkangyal az egyház védelmezőjeként, Gábor arkangyal pedig az egyház tisztességének jelképeként jelenik meg. A templom szentélyét a hajótól elválasztó főfalon a két ajtó fölött Szent Péter könyvvel és kulccsal, Szent Pál karddal és leveleivel a kezében látható. Az utolsó boltíven Krisztus keresztje és töviskoronája, mint szenvedésének és megváltó művének szimbólumai jelennek meg. Vallásfilozófiai szempontból is kifogástalan a művész koncepciója és „nyilvánvaló az a céltudatosan választott s nagy festői érzékkel keresztülvitt invenciója,” amely az Atyaistent, mint a fény és világosság forrását, a Teremtőt ábrázolja. „A templomba lépőt sötét éjjeli kép fogadja s a homályból fokozatosan jut az örök világosság elé.”28 Ez a nagyszabású munka ismét meghozta Roskovics számára a sikert. A Képzőművészeti Társulat 1902. évi 2000 koronás, Lotz Károly jubileuma emlékére alapított pályadíját nyerte el e munkával, amelyet évente a legkiválóbb falfestmény készítőjének ítéltek oda.29 Ebben az időben már egyre többet betegeskedett, betegsége révén megromlott a látása, de ez eleinte még nem akadályozta festői munkájában. Később azonban súlyosbodott az állapota, melynek következtében 1905-ben operációt hajtottak végre rajta. 30A műtét jól sikerült, Roskovics visszanyerte a látását, de ez az állapot későbbiekben fokozatosan romlott, és halála előtt néhány évvel teljesen megvakult, 1910 után már nem születtek munkái.31 Roskovics Ignác 1915. november 29-én 61 éves ko4. kép. Roskovics Ignác: Atyaisten. Kecskeméti Nagytemplom szentélyboltozata, igo2. 281
