Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

19-20. századi művészet

Omnis creatura significans

rában halt meg Budapesten, 1918-ban a Nemzeti Szalonban rendezték meg hagyatéki kiállítását.

Roskovics jelentősége az egyházi művészet érdekében tett érdemei révén vitathatatlanok. Nagy szerepet játszott abban, hogy az 1880-as években az egyházi festészet feléledjen és fejlődésnek induljon, munkái tükrözik a kor egyházfestészetének igényeit, elvárásait. Művészete állt a legközelebb ahhoz a programhoz, amely megvalósításán Ipolyi és Czobor fáradozott.

Az 1880-as évektől meginduló törekvések által az egyház főpapjai számtalan példával támogatták az egyházművészet és a történelmi festészet fellendülését^ 1886 végén azonban ez a tendencia megtorpanni látszott. Az Egyházművészeti Lap 1887. február 18-án, néhány hónappal Ipolyi halála33 után jelent meg utoljára. Az Egyházfestészeti Bizottság a minisztérium anyagi támogatása hiányában szintén beszüntette működését. Ipolyi örökébe, mint az egyházi művészetek szakértője Czobor Béla lépett. Az egyházi festészet ügye lassan pártfogók nélkül maradt. 1886-ban meghalt Tárkányi Béla34 egri apátkanonok, majd 1889-ben Römer Flóris35 múzeumalapító, bencés tanár, őt Haynald Lajos követte 1891-ben, végül Czobor Béla 1904. január 23-án bekövetkezett halálával az egyházművészet csillaga végképp leáldozott.

Jegyzetek

1 L.: Roskovics Ignác. In: Művészet 1915.14. évf. 9. sz.

448-451. Továbbiakban: Roskovics, 1915.

2 Tanárai külföldi tapasztalatokkal rendelkeztek: Vidra Ferdinánd Rómában tanult, Heverdle Ferenc a bécsi akadémia növendéke volt. Roskovics, 1915- 448-451.

3 Az egyházi festészet emelésére irányuló intézkedésekre Haynald Lajos kalocsai bíbornok-érsek tette fel a koronát, aki 6000 forintot tett le alapítványképp, hogy ennek kamatából évente egy pályát végzett „festész-növendék, ki az egyházi műfestészetre adja a fejét, további kiképzésre esetleg több éven át stipendiumban részesüljön.” N. n: dr. Haynald Lajos... (Vegyesek) In: Egyházművészeti Lap, 1880.1. évf. 95.

4 György Aladár: Az egyházi festészeti pályázat. In: Egyházművészeti Lap 1880.1. évf. 129-132.

5 Ipolyi Arnold az egyházművészeti támogatás megszervezésére irányuló tevékenységével, Cséealvay Pál: Ipolyi Arnold a keresztény értékekért. Szentjeink és nagyjaink Európa kereszténységéért. Szerk. Bkke Margit. Budapest, 2001. 189-192. munkája foglalkozik. Ipolyinak az 1880-as években, a Képzőművészeti Társulatban betöltött szerepéről a következő irodalmak számolnak be: Entz Géza: Ipolyi Arnold és a művészettörténet. Ipolyi Arnold Emlékkönyv. Halálának 100. évfordulójából az esztergomi Keresztény Múzeumban 1986. decemberi2-én rendezett emlékülés anyaga. Szerk: Cséfalvay Pál és Ugrin Emese. Budapest, 1989. 70.; Ugrin Emese: Ipolyi Arnold szerepe és tevékenysége a magyar képzőművészeti életben a kiegyezés után. Ipolyi Arnold Emlékkönyv. 1989. 82-92.; Ipolyi gyűjtőtevékenységének az egyházi művészet fellendítésében betöltött szerepéről: CsÉ- fai.vay Pál: Ipolyi Arnold, a műgyűjtő. Ipolyi Arnold Emlékkönyv. 1989. 95.; Ipolyi egyházművészeti tevékenységét korábban Gerevich Tibor is méltatta: Gerevich Tibor: Ipolyi Arnold (1823- 1886). Budapest, 1923.14-19. Kortársai közül Czobor Béla mellett Fraknói Vilmos is emléket állít a főpapnak. Czobor Béla: Ipolyi Arnold emlékezete. Budapest, 1889. Frankói Vilmos: Ipolyi Arnold emlékezete. Budapest, 1888.18-21.

6 Ipolyi Arnold: Az egyházi művészetnek hazánkban emeléséről. Elhangzott a Szent László Társulat 1867. szeptember 14-én Esztergomban tartott nagygyűlésén. Kisebb Munkái, II. k. (1867.) Alkalmi Beszédek, 211-241.

7 Czobor Béla a 19. század második felének archeológia, műemlékvédelem, egyházművészet és általában a magyar kultúra pártolásának kiemelkedő alakja volt. Ipolyi mellett a legmeghatározóbb személyisége, szereplője az egyházművészettel kapcsolatos törekvéseknek, Ipolyi tanítványa, mindvégig jobbkeze. Ipolyi halála (1886) után folytatója, továbbvivője az egyházművészet emelése érdekében kitűzött programnak.

8 Czobor Béla: Beköszöntő. In: Egyházművészeti Lap 1880.I. évf. 3.

9 N. n.: Egyházi festészetünk emelése. In: Képzőművészeti Szemle 1879.1. évf. 8. sz. 107-108. Továbbiakban: Egyházi, 1879.

10 1872. szeptember 4-én nevezik ki kultuszminiszterré. Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése. Budapest. 1982. 68.

11 Az alakuló ülést május 22-én tartották meg. A bizottság tagjait a miniszter a Társulatból választotta ki. A bizottság elnöke Ipolyi Arnold besztercebányai püspök, a bizottság titkára Keleti Gusztáv festőművész, az Országos Mintarajztanoda igazgatója lett. További tagjai: Tárkányi Béla egri apát-kanonok, Ligeti Antal az Országos Képtár őre és Pállik Béla akadémikus festőművész. Egyházi, 1879.107.

12 A színvázlatokra kiírt pályázaton legjobban szereplő művész munkáját 200, a másodikét 150, a harmadikét 50 forinttal jutalmazták. A pályanyertes művész vázlatát, a bizottság külön tiszteletdíjért rendelte meg. A jutalomdíjakat a hazai és külföldön élő magyar művészek számára hirdették meg. Erre egy évnél nem régebbi munkával lehetett pályázni, ezek a Műcsarnok tavaszi tárlatán bemutatásra kerültek és a bizottság döntése alapján részesülnek a jutalomdíjban. Egyházi, 1879.108.

13 N. n. [Czobor Béla]: Az egyházi festészeti pályázatok. In: Egyházművészeti Lap 1881. II. évf. 353- 361.

14 Pusztai László: Roskovics Ignác Szent István arcképe egy Zsolnay kerámián. In: Művészettörténeti Értesítő, 35. évf. 1-2. sz. 1986. 79-80.

15 Építész a századfordulón. Hauszmann Alajos nap282