Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Omnis creatura significans 1885 és 1900 közötti időszakban sorra születtek életképei, de emellett vallásos tárgyú munkáit sem hanyagolta el: hét falképet és három oltárképet festett a szinai templom számára, 1895-ben a budapesti józsefvárosi templomot díszítette falképeivel. Erdély uniója című történeti tárgyú képét az 1896-os millenniumi kiállításra készítette el. Roskovics Ignác pályájának alakulását nagyban befolyásolta az Egyházművészeti Lap megjelenése és az Egyházfestészeti Pályázatok megindulása. Kiemelkedett „egyéni látásmódjával,” így számos egyházi megrendeléshez jutott, amely mindvégig gerincét képezte művészi pályájának. Az ide készült munkái vezettek el a későbbi nagy megbízásokhoz, a királyi palota Szent István-termének festői díszítéséhez vagy a kecskeméti Nagytemplom falképeinek elkészítéséhez. A budavári királyi palota Hauszmann Alajos által kivitelezett bővítése során több közepes méretű helyiségeket is építettek. A Krisztinaváros felőli szárnyban volt az a két terem (a Szent István- és a Mátyás királyterem), amelyek a legigényesebb és legtöbb művészi berendezést kapták. *4 Hauszmann Alajos önéletírásából tudjuk, hogy a palota építéséhez szükséges pénzösszeget a Magyar Állampénztár előlegezte meg az udvarnak. A költségek várható összegét minden év elején jelezték, amelyet a Pénzügyminisztérium teljes összegben folyósított a palotaépítő bizottság részére. A bizottság ezt az összeget a Magyar Földhitelintézetnél helyezte el, ennek kamataiból tudták fedezni azokat a kiadásokat, melyeket a művészi alkotások készítésére szántak. Hauszmann leírása szerint 1899-1900-ig közel másfélmillió korona gyűlt össze a festészeti és szobrászati alkotások kivitelezésére.^ így kapott megbízást Lotz Károly a Habsburg-terem, Feszty Árpád a Büfégaléria, Benczúr Gyula a Mátyás-terem és Roskovics Ignác a Szent István-terem díszítésére (2. kép). A Szent István-terem kialakítására Bánffy Dezső miniszterelnök tett javaslatot Ferenc Józsefnek 18972. kép. A budai Királyi Palota Szent István terme. Reprodukció: Magyarország a párisi világkiállításon 1900. Budapest: Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. Könyvnyomdája, 1901. 70. ben, meghatározva azt is, hogy romanizáló stílusban kivitelezzék. Hauszmann fontosnak tartotta, hogy a román stílusú műemlékekből ellesett formákat népművészeti elemekkel is kiegészítsék, „mert nem a szigorú és megmerevedett román alakokat választottuk, hanem helyet engedtünk itt is a magyar ornamentikának, miáltal a magyaros jelleg kifejezésre jutott.”16 A terem falburkolatát Thék Endre műasztalos faragta, az Árpád-házi uralkodók és szentek egész alakos képeit Roskovics készítette el olajfestmények formájában, majd ezek alapján, a pécsi Zsolnay-gyárban porcelán-fajanszban kivitelezték azokat.1? Roskovics nagy körültekintéssel látott neki a feladatnak. Figyelmet fordított a történelmi hűségre, ezért munkájához alaposan áttanulmányozta az ábrázolt kor régiségeit, a Nemzeti Múzeum régészeti osztályán található fegyvereket, ékszereket, valamint az iparművészet emlékeit, korabeli szőnyegeket, drapériákat.18 Elmélyült kutatásokat végzett, hogy alakjaihoz megteremtse a korhű históriai légkört, mely olyannyira sikerült neki, hogy — mint Hauszmann írja — „ezek a királyképek forrásműül szolgálhatnak a jövőben, az Árpádkori művészetre. ”*9 Roskovics tizenkét képet festett, ebből tíz az Árpádházi királyok és szentek életnagyságú alakjait, hármas csoportokban elhelyezve — Szent Imre, I. Béla, Szent László; Könyves Kálmán, Szent Erzsébet, II. Endre; III. és IV. Béla, Boldog Margit, végül a sort III. Endre alakja záija — ábrázolja. Ezeket valószínűleg az uralkodó pár családfájára tekintettel választották ki. Nemcsak az Árpád-ház legfontosabb uralkodóinak ideálképeit jelenítette meg, hanem Ferenc József és Erzsébet Árpád-házi ősgalériáját is.20 Ezeken kívül festett két, háromosztatú szupraport-képet is, melyeket a bejárati ajtók fölé helyeztek el. Témájuk: Szent Adalbert apostoli királlyá koronázza Istvánt, illetve Szent István király a keresztény vallást hirdeti.21 A terem 1900-ra készült el, és az uralkodó kérésére az egészet felállították és bemutatták a párizsi világ- kiállításon. Előtte az Iparművészeti Múzeumban próbakiállítást rendeztek, ahol a magyar közönség is láthatta a Párizsba szánt anyagot. A Szent István-termet egy másik helyszínen, Thék Endre gyárában állították fel, az a nagy megtiszteltetés érte, hogy a király személyesen tekintette meg és nagy elismeréssel nyilatkozott a munkáról.22 Roskovics kartonjai — két formában, vízfestményekben és olajképekben — a Műcsarnok tavaszi tárlatán kerültek bemutatásra ,23 ahol műveivel elnyerte az állami kis aranyérmet, melyet a pályabíróság, gróf Andrássy Gyula elnökletével egyhangúlag ítélt oda.24 A Szent István-terem berendezése az 1945. évi ostrom alatt, majd az utána következett helyreállítások során teljesen elpusztult. A Roskovics tervei alapján készült majolikaképekből csupán egy, Szent Istvánt ábrázoló mellkép maradt fenn Hauszmann Alajos hagyatékában. A családi hagyomány szerint a gondos kidolgozású kerámiafestmény a Szent István-terembe szánt arcképsorozat első ún. mintapéldányaként ké280
