Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

19-20. századi művészet

Omnis creatura significans

3. Barabás Miklós: Susanne Bois de Chesne. Magántulajdon. Olaj, vászon, 122 x 92 cm. 1862. Fotó: Szegedy-Maszák Zsuzsanna

1842-ben kesztyűt tart, 1862-ben könyvet; haját és vállát fátyol fedi (3. kép). A hasonlóságok ellenére azonban feltűnő, hogy míg a korábbi képen a tér megnyílik és a háttérben egy fákkal, lila felhőkkel jelzett táj kompozíciója rajzolódik ki, addig Barabás az olajképen egy lezárt térbe, egy enteriőrbe helyezi el feleségét, a bal oldali asztal mögött egy csukott ajtó látható. Az 1862-ben készült képen könyökét a modell egy biedermeier asztalra támasztja, melyen egy vázában rózsaszínű rózsacsokor látható. Az olajportréról egy másik fénykép is fennmaradt, ezen a nagyítás a mellképre tette a hangsúlyt, az enteriőr elveszítette szerepét, sőt mintha egy ablak előtt, párkányra támaszkodva ülve ábrázolná Barabásnét (4. kép).

A két műfaj közötti különbség — a miniatűr magánjellegével ellentétben a nagyalakú olajportré formátum inkább a közéleti embert mutatja — ebben az esetben elhomályosul: míg a festőművész megjelenítése hivatására és társadalmi pozíciójára utal, addig a feleségéről készült kép funkciója elsősorban az, hogy megtartsa az elhunyt személyt az élők emlékezetében. Erre utalhat a vázában lévő rózsacsokor is, mely azon túl, hogy a középkor óta az emberi élet múlandóságára, a halál szomorúságára is utaló szimbólum, a viktoriánus korban a gyászolás ikonográfiájában hangsúlyos szerepet játszott.23 Mivel az elefántcsont miniatűr kompozíciója nagyméretű olajportrékra emlékeztet, a két festmény közötti hasonlóság független mind a műfajtól, mind a mérettől.

Jegyzetek

1 Magyar szakirodalomban: farkas Zsuzsa: Festőfényképészek 1840-1880. Magyar Fotográfiai Múzeum. 2005,56-58.

4. Barabás Miklós: Műtárgyfotó Barabás Miklós Susanne Bois de Chesne-t ábrázoló 1862-ben készült festményéről. Magántulajdon. Fénykép, 16,5x12 cm. 1860-as évek első fele. Fotó: Szeg edy -Maszák Zsuzsanna

2 Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Bíró Béla. Erdélyi Szíp- míves Céh, 1944, 77. o.

3 Barabás 1944,118.

4 Jelenleg ismeretlen helyen, fotó közölve MNG Fotóarchívumból: Szvoboda D. Gabriella: Barabás Miklós. Képzőművészeti Kiadó. 1983. kát. 27.

5 Néhány évvel ezelőtt a Kieselbach Galéria aukcióján

tűnt föl.

6 A magyar biedermeier kiállítás képes tárgymutatója. Rendezte: Kopp Jenő. Budapest, Országos Képzőművészeti Társulat, 1938.

7 Szvoboda D. Gabriella: Barabás Miklós akvarelljei.

Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Galéria. 1984.

6.

8 Koschatzky, Walter: Viennese Watercolours of the Nineteenth Century. New York, Harry N. Abrams, 1988. Nr. 48; Keil, Nora: Die Miniaturen der Albertina in Wien. Wien, Verlag Anton Schroll & Co, 1977. Nr. 195,196.

9 CoLDiNG, Torben Hoick: Aspects of Miniature Painting. Its Origins and Development. Copenhagen, 1953.163.

10 Szvoboda, 1983. 25. Szvoboda Dománszky Gabriella Barabásnak a kőre rajzolt közéleti portréin megfigyelhető befejezetlenül hagyott kontúrokat a „rokokós reminiszcenciákat őrző francia litográfiákra” vezeti vissza. Szvoboda, 1983. 42-44.

11 Barabás Miklós: A festészeti távlatról. In: Akadémiai Értesítő III. Kötet, Pest, i860.147.

12 Hochberg, Julian: Rembrandt’s Solution: Separate Painting for Foveal and Peripheral Gaze. In: The Perception of Pictures. Szerk. Hagen, Margaret A., New York Academic Press, 1980. 2. vol.

264