Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

19-20. századi művészet

Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára már nem felel meg a kor követelményeinek, de anyagi lehetőségük igen csekélyei A régi ház külsőleg való át­alakítása sem hozna megoldást, még szőkébb lenne a kollégium, ennek a helyén nem érdemes új házat épí­teni, mert igen drága a telek.32 Az új építkezés mellett szól a másik igen fontos szempont, hogy az egyetem is távolabbra került, mint az intézet helyreállítása idején. Az új egyetem megnyitásával naponta 2 órát vesz igénybe az egyetemjárás. A város rendkívül forgal­mas, és a külső zavaró tényezők megmaradtak, bár ezeknek ellensúlyozására az elöljárók igyekeztek a nö­vendékek jámborságát és lelki elmélyülését elősegí­teni. A megnyílt egyetem közelében kerestek és találtak házhely részére alkalmas telket, így jutottak el a IX. ke­rületben a Waissenhausfond birtokában lévő Wais- senhausgassen található területhez, amely kedvező fekvésű, és tágas térrel rendelkezett. A hely azért is tet­szetős, mert az egyetem 15 percre esett, ezért az 1765 négyzetméter kiterjedésű telket 8 200 Ft-ért megvet­ték. Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899. nyarán kezdődött el az építkezés és december 6-án már fedél alatt állt a ház. 1900. október í-jén meg­nyílhatott az új kollégium kapuja a növendékek előtt.33 Az épület elkészítése már Széchenyi Miklós rektor- ságára (1898-1901) esik. A rektor 1901-ig töltötte be tisztségét, de rövid idő alatt halhatatlan érdemeket szerzett az épület tervezésével és megépítésével. A helyzetről tájékoztatták a Szentatyát is, aki tudomásul vette, hogy az intézet, nemes céljához jobban megfe­lelő házat kapott, és apostoli áldását küldte.34 Az épület kényelmesebb volt az előzőnél, amelynek helyiségeit egymás utáni sorrendben közlünk.35 A pince szintjén található a káposztás és boros pince, mosókonyha, vasalószoba a fűtőberendezésen kívül. A földszinten helyezkedett el a portás szobája, a növen­dékek fogadószobája, a nővérek lakosztálya előszobá­val, ebédlővel és 2 hálószobával, cselédszoba, 3 inas szoba, konyha, kamra, 2 fürdőszoba. Itt rendezték be a növendékeknek a dohányzót, az olvasó- és végül a ze­netermet. A félemeleten volt az alkormányzói lakás előszobával, dolgozóval, szalonnal, hálószobával és fürdőszobával, továbbá a növendékek ebédlője tálaló­val, 12 cella, kisebb kamrák, 2 fürdőszoba. Az első emeleten állt a rektor lakása előszobával, inas szobá­val, lift helyiséggel, fürdő- és hálószobával, dolgozóval és szalonnal, továbbá 1 nagyobb és 1 kisebb vendég­szoba. Ezen túl volt az elöljárók ebédlője, inas szoba, kamra, a prefektus lakása dolgozóval, háló- és fürdő­szobákkal, majd 8 cella növendékek részére cipőtisz­tító kamrával. A második emeleten található a ká­polna előcsarnokkal, egy díszterem, a spirituális lakása előszobával, dolgozó-, háló- és fürdőszobával, kamrá­val. Itt volt 1 kamra, 1 múzeum 12 személy részére és egy másik múzeum 13 személynek, továbbá 4 cella ci­pőtisztító kamrával és raktárral. A harmadik emeleten ma is látható a kápolnával összefüggő oratórium, be­tegszoba előszobája, 2 betegszoba, betegápolónak a szobája és fürdőszoba. Itt volt a könyvtár, 2 vendég­szoba, inas szoba, 2 hálószoba 12-12 személy részére, mosakodó helyiség, 3 kis cella, hálószoba 2 személy ré­szére. A fentiekből kiderül, hogy a növendékek ezután tá­gasabban lakhatnak, hiszen csak az I. és II. évesek számára van közös hálószoba és tanterem, a III-IV. évesek viszont külön-külön szobát kaptak, amelyet nappali és hálószoba gyanánt használtak. Az intézet teljes befogadóképessége 56 fő. A házhoz 700 négyzetméter telek tartozott és átri­ummal volt ellátva a rekreációk idejére. Az udvar ré­szét képezte egy 12 nm kiszögellő terület, amelynek a ház semmi hasznát nem vehette, ezért 2 669 Ft-ért el­adják Gaerber Károly és Hatschek Arnold építészek megkeresésére.36 A belső berendezés — imazsámolyok, padok, pulpi­tus, könyvszekrény — Csepreghy János budapesti asz­talosmester munkáját dicsérte.37 Ehhez a harmincas években az intézet megvette Korompai József spiritu­ális hagyatékát, amely kanapé, könyvszekrény, íróáll­vány, szalonasztal, falióra, ruhaszekrény és más apró­ságokból állt.38 Lépőid Antal halála után pedig az in­tézetre maradtak bútorai és festményei. 1978-ban Frau Wanda Tandler géb. Szentpály hagyatékából ezüst­evőkészlettel és 3 kisebb festménnyel gyarapodott a kollégium.39 Az épület belső díszítésére is gondoltak. Rimely Ká­roly püspök fényképét küldte el. Daberto Félix művész készített festményt Kunszt József kalocsai érsekről, amiről később megállapították, hogy nem művészi, ezért fénykép alapján készítettek róla olajfestményt.40 A későbbiek folyamán Lépőid Antal rektor képmását Déd Ferenc készíttette el 1949-ben. A kollégiumban neoromán stílusú kápolnát alakí­tottak ki,41 amelynek szépségére különös gondot for­dítottak. Korabeli források szerint a magyar egyház és a haza reménye, az iljú levita itt fogja magába vésni Jé­zus Szíve erényeit, hogy a dicső elődök nyomdokaiba lépjen. Angyalffy Erzsébet festőnő, aki Lotz Károly ta­nítvány volt, temperafestménnyel művészien festette meg a Patrona Hungáriáé sokalakos képét, magyar szentekkel. Az oltárkép egyes alakjaiban a Széchenyi család tagjai ismerhetők fel, így a Patrona Hungáriáé Széchenyi Miklós rektornak az anyját, és Szent Ala­josban magát a rektort mintázta meg a művésznő.42 A kápolna fölött kórusszerűen, színes üvegfallal volt el­választva a nővérek részére az oratórium, ahol a pre­fektus misézett a nővéreknek. Oltárát a régi Pázmá- neumból hozták át. Az oltárkép is régi, a csillagos Ma­donna, amely bizánci stílusban ábrázolja Máriát a kis Jézussal. A kápolna elkészültéig a prímás megengedte, hogy az ideiglenes nagyobb aulában, mint oratórium­ban szentmisét tartsanak. A kápolnát Talliani bécsi apostoli nuncius szentelte fel 1900. december i6-án.43 A szentelésen megjelent Széchenyi rektor rokonsága és a velük rokon családok, továbbá Fischer-Colbrie Ágost pápai prelátus, Müller bécsi szemináriumi rektor, Szvoboda egyetemi tanár. 245

Next

/
Oldalképek
Tartalom